Mit ér a gyöngyöspatai kárpótlás?(Fotó: MTI / Komka Péter)
Gyöngyöspata neve tíz éve vált ismertté a hazai médiában, amikor a Jobbikhoz közel álló félkatonai szervezetek (Betyársereg, Véderő, Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület) 2011 tavaszán rendfenntartás céljából járőröztek a kisvárosban. A közel 3000 lakosú Gyöngyöspatán, ahol a cigány lakosság létszáma 450 fő, a paramilitáris csoportok jelenléte csak tovább fokozta a helyiek körében meglévő feszültségeket, s az indulatok tömegverekedésig fajultak. Nem mellékesen a történtek idején a jobbikos Juhász János Oszkár volt a település polgármestere.
Kállay Ernő kisebbségi ombudsman a Gyöngyöspatán kialakult helyzetet feltáró 2011-es jelentésében leírta, hogy a munkanélküliségben és mélyszegénységben élő magyarországi cigányság helyzete a rendszerváltás óta megoldatlan, ami rengeteg konfliktust szül az együttélés során. A helyi hatóságokat jobb esetben passzivitás jellemzi, az állam „kivonult ezekről a településekről”. Kállay vizsgálata szerint a félkatonai szervezetek megjelenése előtt nem voltak kirívóak a Gyöngyöspatán élők közötti ellentétek, de az „egyenruhások” megjelenése után robbanásig feszültek, s külső segítség nélkül feloldhatatlanná váltak.
a cigányság idegen testnek számít, a többség úgy gondolja: semmi köze hozzájuk.
2020.05.29. (XXIV/22)
