Fotó: Nyirő Márk
Gyógyulni, felejteni jöttek hozzánk, hisz tragédiájuk még mindig nyers sebéről képtelenek sírás nélkül beszélni.
Bár angolul nem nagyon tudnak, csakhamar megtaláljuk a közös nyelvet: a fociét. „Do you know Szoboszlai?” – kérdezzük, mire vidám csettintgetéssel válaszolják: „Szoboszlai is the best!”, Puskás és Kerkez nevét is sűrűn emlegetve, miközben Aleksandar Pešić is integetve üdvözli őket az ablakból. Felnéznek a magyar sztárokra.
Boldogok, hogy itt lehetnek, izgatottak, hogy olaszok elleni meccset nézhetnek Debrecenben. A közös képeknél pedig zúg a „Yalla Fradi!”, mely családnak immár a klub elnöke invitálására tagjaivá is váltak a terrortámadás ifjú túlélői.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »