A hírfogyasztók is lassan hozzászoknak a természeti katasztrófákhoz, járványokhoz, háborús bűncselekményekhez, egyéni drámákhoz. A totális érzéketlenség és hisztérikus túlreagálás lassan törvényszerű váltakozása határozza meg mindennapjainkat, nem kis feszültséget szülve társadalmainkban.
A szörnyűségek közül, amik körbevesznek minket, úgy tűnik, a magyar közösségimédia-felhasználók egy Svájcból Magyarországra vándorolt farkas indokolatlan lelövését választották ki.
Minden eddig felgyülemlett harag és indulat felszínre tört az M237-re keresztelt farkas utolsó vonyításával: így követelik most százezrek az azonnali börtönt vagy a kínok kínját arra, aki a szerencsétlen esetért felelős. Felelősből ráadásul több is van: nemcsak a szabolcsi vállalkozó, hanem az összes vadász, húsevő, sőt maga a kormány, amiért ilyen szörnyű hellyé tette Magyarországot. Habár elszomorít a svájci farkas halála, de sokkal jobban megráz a csomagtartóba zárt nyíregyházi baba esete, vagy bármelyik másik embertársam drámai halála, legyen az családon belüli erőszak, a háború, vagy egy kíméletlen rákos megbetegedés áldozata.
Sokkal jobb hely lenne a világ, hogyha csak tizedannyi empátiával és odafigyeléssel viszonyulnánk egymáshoz, mint ahogyan ezekben a napokban ehhez a pórul járt vadállathoz.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »