Az ellenzéki koalíció krízise legjobban Márki-Zay Péter kommunikációjában érhető tetten. Az alaphangot már rögtön újév napján megadta, amikor arról beszélt, hogy most egyáltalán nem támogatják többen a Fideszt, mint négy éve, hiszen a koronavírus megtizedelte a Fidesz-szavazó nyugdíjasokat. Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt elnöke a maga sajátos módján meg is állapította, hogy már fél napja 2022 van, „kellett valami parasztság”. A Márki-Zay védjegyévé vált vasárnapi élő bejelentkezések hétről hétre újabb és újabb botrányos mondatokat eredményeztek, támadási felületet szolgáltatva ezzel a kormányközeli média számára.
A szavazópolgárok egy része nehezen – vagy egyáltalán nem – tudott túllépni azon, hogy Márki-Zay tagadta, hogy neki bármi köze lenne az antiszemitizmushoz, miután megjegyezte, hogy „a Fideszben egyébként van néhány zsidó is, bár elég kevés”. Természetesen lehet vitákat lefolytatni arról, hogy mennyire vonható ez párhuzamba az egyéb „listázós” elszólásokkal, azonban úgy tűnik, a későbbiek során sem sikerült helyre tenni ezt az ügyet.
A szituáció az Egyenes Beszédben fokozódott, ahol a miniszterelnök-jelölt a műsorvezetővel szállt vitába a téma kapcsán, majd arra futtatta ki mondandóját, hogy nem antiszemita és „szeretet-országot épít”.
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »