A közoktatásban résztvevők először tavaly március közepén szembesültek a digitális oktatással, amikor kötelezően át kellett állni távoktatásra a jelenléti oktatásról. A kezdeti káoszt sokan igyekeztek enyhíteni, internetre feltöltött vagy akár tévében sugárzott tananyagokkal segítették a tanárok, diákok munkáját. Az érettségit végül megtartották, majdnem hetvenezren érettségiztek, és 68.112-en nyertek felvételt valamely általuk megjelölt felsőoktatási képzésre.
Ősszel jelenléti oktatás vette kezdetét, de látható volt, hogyha a járványhelyzet romlani fog, újra kénytelenek lesznek az iskolák átállni a távoktatásra. A középiskolások november közepétől ismét online tanulnak, őket hamarabb küldték el a jelenléti oktatásból, mint a folyamatos felügyeletet igénylő általános iskolásokat. Decemberben Maruzsa Zoltán államtitkár még azt nyilatkozta, hogy január 11-én a gimnazisták is visszatérhetnek az iskolába, a harmadik hullám tombolása azonban végül március 8-tól már az általános iskolák teljes lezárását követelte meg. Az online oktatás első napján annak platformja, a Kréta összeomlott. Ez talán jól jelképezi azt, amit mindenki átél. A digitális oktatásról szülőket, érettségiző diákot kérdeztünk.
Az online oktatás egyik elszenvedői a nagycsaládosok. Míg egy vagy két gyermek esetében könnyebb megoldani a logisztikát, órai munkák, házi feladatok ellenőrzését, és jó esetben elegendő eszköz is rendelkezésre áll, addig három, négy vagy akár több gyermek esetében nagy esély van arra, hogy nincs annyi számítógép, amit egyszerre tud a home office-ban dolgozó szülő és az összes gyermek használni. Így van ez Fonyó Barbara családjában is. Az ötgyermekes édesanyát, a Mom With Five (Anya öt gyermekkel) blog íróját kérdeztük a távoktatás során felmerült kihívásokról. Barbara legkisebb gyermeke első osztályba jár, míg legidősebb fia az előrehozott angol érettségire készül, most tizenegyedikes.