Heller Ágnes élete nem érthető meg a huszadik századi közép-európai lét tragédiáinak, útkereséseinek és tévedéseinek ismerete nélkül. Zsidó származású polgári családban született, alig tízéves volt, amikor a hírhedt zsidótörvények ellehetetlenítették családja életét.
15 éves volt a magyar és az európai történelem legszörnyűbb évében, 1944-ben. A holokauszt során számos családtagját, barátját elveszítette; a 168 órának adott utolsó interjúja szerint őt magát háromszor vitték le a nyilasok a Duna-partra sokadmagával, hogy meggyilkolják – elképesztő életösztönének és általa véletlennek tartott, csodával határos körülményeknek köszönhetően életben maradt. A háború után a borzalmakat ugyancsak túlélt édesanyjával Budapesten éltek, majd az éhezés elől édesanyja beadta a szegedi zsidó árvaházba.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.07.26.(XXIII/30)
