A választás tétjét az elmúlt időszakban a végsőkig emelték a szereplők. A kormány ellenfelei az Orbán-rendszer valamiféle visszavonhatatlan berendezkedésétől félnek a Fidesz–KDNP újabb, pláne nagyarányú győzelme esetén (többek között erről szólt a Hetek karácsonyi számában megjelent, A Jobbik és a kérdőjelek című írásunk), míg a kormánypártok politikusai – élükön a miniszterelnökkel – nem kevesebbet, mint a keresztény kultúra jövőjét látják a 2018-as év legfontosabb kérdésének.
A miniszterelnök Magyar Időkben megjelent karácsonyi cikkében azt írta: „mi, európaiak – bevallva, bevallatlanul, tudottan vagy tudatlanul – Krisztus tanítása szerint berendezett kultúrában élünk”. Hozzátette: a magyarok is joggal tekinthetik magukat keresztény nemzetnek, „keresztény mivoltunk, élő hitünk megtartott ezer esztendőn át Európa közepén”.
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »
2018. 01.05. (XXII/1)
