Várhatóan a tavaszi ülésszak során fogja tárgyalni a parlament a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló fideszes törvényjavaslatot, melyet Németh Szilárd, Kósa Lajos és Gulyás Gergely jegyez. A módosító lényege, hogy azok a hazai NGO-k, melyeknek egy adóévben a külföldről származó bevétele eléri a 7,2 millió forintot, kötelesek magukat „külföldről támogatott szervezetként” törvényszéki nyilvántartásba vetetni. Ha ezt elmulasztják, akkor végső esetben a bíróság törli egyesületi vagy alapítványi bejegyzésüket. Az érintetteknek minden kiadványukon, média-megjelenésüknél is fel kell tüntetniük, hogy külföldről támogatott szervezetek. Az indoklás nemzetbiztonsági kockázatokra, a terrorizmus és pénzmosás veszélyére, valamint hazánk belügyeinek illetéktelen befolyásolására hivatkozik, s azt állítja: az állampolgároknak joguk van tudni, melyik szervezet milyen külföldi támogatásból működik. (A szabályozás részleteit lásd: A kormány és az NGO-k. Hetek, 2017. április 7.)
A Századvég érvei
Nem tudni arról, hogy a törvénytervezethez készült volna hatástanulmány, ellenben a Századvég Alapítvány márciusban közzétett egy írást, Az NGO-k mint politikai szereplők címmel. A szerzők ebben a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakirodalomra hivatkozva lényegében azt fejtik ki, hogy léteznek olyan nagy befolyással bíró, nemzetközi NGO-hálózatok, amelyek nemzetközi nyomásgyakorlással próbálnak olyan döntéseket ráerőltetni a kormányokra, amelyeknek meghozatalát nemzeti szinten nem lehet elérni, legfőképpen azért, mert hiányzik hozzá a kellő társadalmi támogatottság. A tanulmány szerint ezek az NGO-k nem független szervezetek, hanem a szakmai szempontokat alárendelik tőkeerős támogatóik „gazdasági magánérdekeinek”, ezért lobbistákként kellene őket kezelni.
2017. 04.13. (XXI/15)
