hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az utolsó stáció - Győztek a bankok?

2014. 11. 20.
Benyújtotta a kormány a parlament elé a devizahitelek  forintosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyre a Bankszövetséggel való megállapodása alapján került sor. Felhasználói oldalról (adósok és érdekképviseleteik) a legfinomabb reakciók is inkább megoldás helyetti átmeneti segítségről beszélnek, pláne annak fényében, hogy a váltás kötelező lesz és hasznot főleg a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bank realizálhat belőle.

Kár volt azt kamuzni a reménykedő százezreknek, hogy a készülő devizamentő-csomag az árfolyamkockázat jelentős részét áthárítja a bankokra. Rogán Antal, a Fidesz frakció­vezetője még nyáron éppen ez okból zárta ki a hitelek piaci árfolyamon megvalósuló forintosítását, Kósa Lajos a Fidesz ügyvezető alelnöke pedig azt állította, hogy „a piaci árfolyam a devizahiteleseket olyan mértékben hozná lehetetlen helyzetbe, hogy amit eddig adtunk segítséget, annak semmi értelme nem lenne”. Csakhogy közben a miniszterelnök megjárta Németországot és leült tárgyalni a Bankszövetséggel is. A végeredmény a most benyújtott törvényjavaslat, amely a fairbankokról szóló jogszabálytervezet után sorban a negyedik devizahitelekhez kapcsolódó törvény.
Az úgynevezett mentőcsomag első fázisa egy törvényben öltött testet, amely az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosításból eredő különbözet visszatérítéséről szól. A témában indított perek januárra gyakorlatilag befejeződnek, és az adósok nagy része 2015 februárjában megkapja a tisztességtelen feltételek miatti elszámolásról szóló levelet, melynek köszönhetően áprilisig bezárólag – a hitel felvételekor megállapított szintre visszaállított kamatnak megfelelően – nagyjából 20 százalékkal csökkenhet a havi törlesztőrész­letük. Ebbe a folyamatba kapcsolná be a kormány az új jogszabály elfogadásával a devizahitelek forintosítását is, amely tulajdonképpen lezárja a bajba jutott adósok terheinek könnyítésére irányuló állami erőfeszítéseket.
És éppen ez a probléma. Mert a szinte Messiásként várt forintosításban rejlő lehetőséget sajnos elszalasztotta a kabinet. Trócsányi László igazságügyi miniszter bejelentése szerint azáltal, hogy 350 ezer szerződő fél esetében forinthitelre váltják a devizában felvett hiteleket, átlagosan 25 százalékkal csökken a tőketartozás, a törlesztőrészlet pedig havonta 25 százalékkal lesz kevesebb a rögzített kamatszint miatt. Ez akár igaz is lehetne, ha a nemzetgazdasági tárca el nem árulja, hogy a devizahiteleket a november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon váltják forintra, ami euróban felvett hitelek esetén 309, svájci frank hitelek esetén pedig 257 forintot jelent. Amellett, hogy ez csak a lakáscélú és szabad felhasználású hitelek birtokosaira vonatkozik (tehát autó-, áru-, folyószámlahitelekre és személyi kölcsönökre nem), a legnagyobb baj vele az, hogy a nemzetgazdasági miniszter korábbi ígérete ellenére kötelező lesz.
A 2011 óta hatályos törvények ugyanis devizaalapú jövedelemhez kötik a devizahitel meglétét, vagyis „csak különleges feltételekkel” lehet majd a meglévő konstrukcióhoz ragaszkodni. Ezzel kapcsolatban fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat Bodnár Zoltán, az MNB korábbi alelnöke a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában, mondván: a kötelező forintosítás csak úgy lehetséges, ha a kormány a törvény erejénél fogva szünteti meg a fennálló szerződéseket, ami viszont már olyan mértékű beavatkozás a polgári jogi jogviszonyokba, amely messze túlmutat a politika lehetőségein.
A „kötelező jelleget” bejelentő Kovács Zoltán kormányszóvivő ráadásul egyértelművé tette, hogy például a tervezett fairbank-szabályozásból következő védelem csak azokra az ügyfelekre vonatkozik, akik a forintosítást választják. Emellett az adósok pozícióinak – tulajdonképpen – hatalmi szóval történő bebetonozása azt is jelenti, hogy az esetleges későbbi forint­erősödésből fakadó előnyöktől őket ab ovo elzárja a kormány.
A svájcifrank-hiteleket a többség 160-170 forinton vette fel, az átváltásból fakadó árfolyamveszteség a jelenlegi 257 forinthoz képest így átlagban 90 forint lesz. Ezt kell felszorozni a devizahitel összegével és az eredmény az a szám, amit sem az állam, sem a bank nem vállalt be a nagy mentőakcióban. Az adós pedig nem teheti meg, hogy hitelét devizában tartsa meg. Pedig az őszinte számítások alapján a forintosítással egyáltalán nem csökken az eredetileg felvett hitelösszeg. Sőt, sokkal jobban jártak volna a devizások, ha mondjuk 2010 tavaszának 185 forintos árfolyamán váltották volna át hitelüket forintra.
A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) úgy számolja, hogy miután a bankok tavasszal visszatérítik az indokolatlanul és az ügyfélre terhelt kamat összegét – a kormány kommunikációjának megfelelően –, körülbelül 20-30 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek. Ugyanakkor mindezt a szerződés megkötésekor fennálló árfolyam felől vizsgálva azt találjuk, hogy az ügyfél valójában 130-150 százalékos törlesztőrészlet emelkedést kénytelen tudomásul venni a forintosítás után.
További meglepetésekkel szolgálhat, ha a kormány nem az eredeti, szerződéskori devizakamattal számol az újrakötött szerződéseknél, hanem a forintkamathoz igazítja azokat. A forint kamata a – pillanatnyilag történelmi mélyponton pihenő – jegybanki alapkamaton múlik, amely Matolcsy György várakozásai szerint a jövőben emelkedni fog. Ha igaza lesz, ez azt is jelenti, hogy a forintosított szerződések törlesztőrészletei emiatt ugyanúgy emelkedni fognak a későbbiekben, mint korábban a devizahitelek törlesztői az árfolyam-különbözet miatt. Sőt, a kormány a szerződések újratárgyalása során – egyelőre – szabad kezet hagyott a bankoknak a futamidő, a megállapítandó kamatok, és még sok egyéb olyan, az ügyfél számára megint „dzsungelt” jelentő részletek tekintetében is, mint például az ingatlanfedezet elégséges mértéke.  
Összességében elmondható, hogy az eddigi jogszabályi változások nyertesei a 180 forinton végtörlesztők, illetve akik beléptek az árfolyamgátba (a hitelesek 40 százaléka) és becsületesen fizették tovább a törlesztőrészleteket. Azok pedig, akik 2005–2007 között vettek fel devizahitelt, a forinthitelesekhez képest átlagosan egy jó használt autó árával kerülhetnek előnyösebb helyzetbe – mondta Becsei András alelnök, a Bankszövetség háttérbeszélgetésén. Bármennyire is furcsa, a 2008 után devizában és forintban eladósodottak helyzete jelenleg azonos. A devizahitelesek közel egynegyedét kitevő rossz adósok (legalább 90 napos fizetési késedelemmel rendelkezők) számára szintén nem tűnik nagy segítségnek a törlesztőrészletek remélt 20-25 százalékos csökkenése.
Sokan észrevételezik, hogy a hitelek átváltására kényszerített bankok számára az MNB – devizatartalékának terhére – biztosítja majd a szükséges 9-10 milliárd eurónyi devizát. Becslések szerint a tranzakcióból körülbelül 130-150 milliárd forint ütheti Matolcsy markát, akit ezért több ellenzéki párt is felszólított, hogy az összeget legyen kedves befizetni az államkasszába.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!