hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Pénz hozhatja a gyereket?
Drámai három év áll az ország mögött

2013. 08. 02.
Hiába kiemelkedően magas még európai viszonylatokban is a családtámogatás aránya hazánkban (2009-ben a GDP 2,8 százaléka), a magyar termékenység jelenleg a legalacsonyabbak közé tartozik Európában, sőt az egész világon – derül ki a Népesedéstudományi Intézet Demográfiai Portréjából. A kormány készülő demográfiai programjának alapjául szolgáló munkaanyag igen riasztó adatokkal szolgál hazánk népesedési kilátásairól, ugyanakkor következtetéseiből kiderül, a családtámogatási rendszer ésszerűsítésével valamivel javítható a jelenlegi helyzet.

Az elmúlt három évben igen jelentős, 10 százalékot meghaladó termékenységcsökkenés következett be, ekkora mértékű visszaesés utoljára az 1990-es évek második felében volt megfigyelhető – írják a Népesedéstudományi Intézet kutatói. Folytatódott a tendencia, amely szerint a szülők egyre később vállalják gyermekeiket, így 2011-ben a gyermeket vállaló nők átlagos életkora elérte a 30 évet, amely az európai uniós átlag is egyben. Pozitívumnak mondható, hogy hazánk továbbra is családbarát országnak számít, hiszen a tervezett gyermekek száma elegendő a társadalom fennmaradásához, ami nem mondható el a legtöbb nyugat-európai ország esetében. (Ott a fiatalok közül nagyon sokan úgy indulnak neki az „életnek”, hogy nem akarnak, vagy legfeljebb egy gyermeket szeretnének vállalni.) Óriási probléma azonban, hogy hazánkban a tervezett gyermekek jelentős része nem születik meg: mindössze az érintettek egyharmada tudja Magyarországon megvalósítani gyermekvállalási terveit. Ennek okaira próbált fényt deríteni a Népesedéstudományi Intézet kutatása.
A gyermekvállalás időpontjának kitolódásában a szakértők szerint kulcsszerepe van az oktatási lehetőségek bővülésének, a gyermeket vállaló édesanyák között rohamosan nő a diplomások aránya, akiknek fontos a munka és gyermekvállalás összeegyeztethetősége. A Demográfiai Portré felhívja a figyelmet az önálló egzisztenciateremtés nehézségeire, hiszen sokan emiatt nem vállalnak gyermeket. A kutatás megnevezi még az individualizálódást és a fogyasztói életformát is, mint a gyermekvállalást hátráltató tényezőket, közvélemény-kutatásaikból kiderült ugyanis, hogy a többség egyéni céljainak és terveinek megvalósításában akadályként látja a gyermekvállalást.
A halogatott gyermekvállalás további oka a párkapcsolatok átalakulása, a házasság népszerűségvesztése, az élettársi kapcsolatok elfogadottságának erősödése és a párkapcsolatok bomlékonyságának növekedése. A házasságon kívüli gyermekvállalás aránya már 42 százalék, az így született gyermekek többsége élettársi kapcsolatban jön a világra. Megfigyelhető, hogy az alacsonyabb iskolázottságú, szegényebb sorú szülők esetében kimagaslóan nagy az élettársi kapcsolatban született gyermekek aránya, míg a diplomával rendelkező édesanyák sokkal nagyobb arányban határozták meg a házasságkötést a gyermekvállalás feltételeként. Egyértelműen bebizonyosodott az is, hogy a stabil, elégedett kapcsolatban élők tudják megvalósítani gyermekvállalási terveiket, vagyis a párkapcsolatok instabilitása kifejezetten hátráltatja ezek realizálását.
A kutatás kiemelt figyelmet szentel a családtámogatás rendszerének vizsgálatára, felhívja a figyelmet azokra a tényezőkre, amelyek átalakításával a családalapításnak kedvezőbb környezetet lehetne teremteni hazánkban. A magyar családtámogatási rendszer, mint írják, igen bőkezű, a GDP arányában többet költ az ellátásokra, mint az európai országok átlagosan. Míg a gyermekvállalás előtt munkaviszonnyal rendelkező szülők a terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS), és a szülés után két évig a keresetarányos gyermekgondozási díjra (GYED) jogosultak, addig a nem dolgozó szülők a fix összegű és általában jóval alacsonyabb gyermekgondozási segélyt (GYES) vehetik igénybe három évig. E két fő ellátási forma mellett a családok 100 százalékának folyósított családi pótlék, valamint a gyermekgondozási támogatás (GYET) és 2011 óta az átalakított családi adókedvezmény teszik ki a magyar családtámogatási rendszer gerincét. Ugyanakkor a családpolitikai rendszer és a munkaerőpiac egyaránt rugalmatlan, így az anyák gyermeknevelés melletti munkavállalása (akár részmunkaidőben) a gyermek hároméves kora előtt kevéssé elterjedt Magyarországon, ez pedig szintén negatívan hat a gyermekvállalásra.
Ezen összefüggést felismerve az utóbbi években több EU-tagállam módosította családtámogatási rendszerét. Ezek egyik fő iránya, hogy rugalmasabbá tegyék az anyára vonatkozó támogatások szabályozását, mivel ez elősegítheti a munka- és a gyermekvállalás sikeres összeegyeztetését, ami kulcskérdés lehet a tervezett gyermekek megszületése szempontjából.  
Az elemzés példaként hozza fel többek között a belga, francia és a cseh mintát, amely országok termékenységi mutatói lényegesen magasabbak hazánkénál, jóllehet a GDP ar­á­nyában kevesebbet költenek családtámogatásra. Belgiumban a gyermek születése után csupán három hónapig van lehetőség a munka szüneteltetésére, ezután az anya több lehetőség közül választhat: hat hónapig dolgozhat félállásban, vagy tizenöt hónapig 4/5 munkaidőben. Ezek kombinálhatók, például a szülő igényelhet két hónap teljes szabadságot, majd öt hónap 4/5 munkaidőt, amit a gyermek 12 éves koráig bármikor igénybe vehet egyben vagy részletekben. Erre az időtartamra jövedelempótlékot kap a választott megoldástól függően.
Franciaországban maximum hat hónapot maradhat otthon a munkavállaló az első gyermek születése után, és három évig további gyermekek születése esetén. Eközben vállalhatnak részmunkaidőben munkát, ez irányú kérelmüket a munkaadó nem utasíthatja el. A jövedelempótlék magasabb, ha a szülő munkát vállal a gyermek mellett.
Közelebbi példa a Cseh Köztársaság családtámogatási modellje, ahol két, három vagy négy évre vehet igénybe a szülő nevelési szabadságot, és minél hosszabb időre igényli, annál kevesebb havi juttatásban részesül. Ez a rendszer lehetővé teszi a hosszabb otthonmaradást, viszont az anya mielőbbi munkába állását is ösztönzi anyagilag.  
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, mindkét kormánypárt népesedési program kidolgozásán fáradozik, ám a közös célok és programpontok ellenére eltérő elképzelésekkel rendelkeznek a megvalósítás mikéntjéről. Pálffy István, a KDNP-frakció szóvivője felvázolta a Heteknek pártja demográfiai programtervezetét. Elöljáróban fontosnak tartotta leszögezni, hogy bármilyen javaslat csak kevéssé javíthat az 1,24 százalék körüli szuperalacsony termékenységi rátán, így a reális cél inkább a negatív folyamatok megállítása, esetleg minimális javítása, de a 2050-es évek várható demográfiai mutatóin már nem igazán lehet változtatni. Ennek ellenére óriási szükség van a reformra, máskülönben egy generáción belül összeomlik a társadalom: a ma születő gyermekek munkába állásukkor már nem fogják tudni eltartani a nyugdíjas generációt.
A KDNP szóvivője hozzátette, tervezetükkel nemcsak a gyermekszám növelése a cél, hanem ösztönözni szeretnék a nőket, hogy bizonyos időintervallumon belül vállaljanak gyermeket: ne túl hamar, hogy legyen idejük képezni magukat, de ne is túl későn, nehogy kicsússzanak a biológiailag termékeny időszakból. Ez utóbbi fontosságát alátámasztja Henri Leridon francia demográfus kutatása is, amely kimutatta, hogy a gyermekvállalás kitolódása a nők harmincas éveire exponenciálisan csökkenti a születő gyermekek számát, mivel az életkor növekedésével csökken a női fogamzóképesség.
A szóvivő elmondta, öt fő témakörben zajlik a javaslatok finomítása: 1. családi adókedvezmény; 2. szociálpolitikai támogatás kiterjesztése, növelése; 3. napközbeni gyermekellátás kérdésének megoldása (bölcsőde, óvoda, családi és céges napközik stb.); 4. munkavállalói járulék reformja, hogy a munka és a gyermekvállalás összeegyeztethetőbb legyen (rugalmas GYES, GYED kialakítása, édesapákra vonatkozó kedvezmények bővítése, pl. munkahelyi képzésben való részvétel lehetősége); 5. pozitív, befogadó környezet megteremtése a gyermekvállaláshoz:
a médiatartalmakról szóló sarkalatos törvényt módosítanák, hogy a hírközlésben kötelező legyen a gyermekvállalással kapcsolatos, azt népszerűsítő információ- és tartalomközlés.
A KDNP legfontosabb célkitűzése a családi adókedvezmény kibővítése, ami főleg a nagycsaládosoknak és a szegényebb rétegeknek kedvezne úgy, hogy a 10 százalékos nyugdíjjárulékot az adóból leírhatóvá tennék. A szóvivő ezt azzal indokolta, hogy céljuk társadalomfilozófiai alapelvként elismerni ezzel a gyermeknevelés társadalmi hasznosságát és a gyermeket mint közjót. A KDNP-s családi adókedvezmény-tervezet mintegy 35 milliárd forintot venne igénybe a költségvetésből. A Fidesz javaslata ezzel szemben, hogy a 7 százalékos egészségügyi járulék legyen leírható az adóalapból, amely tervezet szerényebb, 15-20 milliárd forint terhet jelentene a költségvetésnek.
Lapzártánkkor értesültünk arról, hogy szerdai ülésén áttekintette a kormány a család- és népesedéspolitikai akciótervet, és döntött a családi adókedvezmény igénybevételi lehetőségének kiterjesztéséről. A kormánykoalíció érdekes módszert választott a konkuráló javaslatok áthidalására: mindkettőt elfogadták, így az érintettek a kedvezménynek a 16 százalékos személyi jövedelemadóból igénybe nem vett részét a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból is leírhatják.
Ennek értelmében a kormány a korábban tervezett 11 pontos népesedési programból csupán ezt az egy elemet valósítja meg. Az eredeti tervben a rugalmas GYED mellett mindkét párt programjában kiemelt célként szerepelt a felsőoktatásban tanulók gyermekvállalási kedvének felpezsdítése. A jelenlegi rendszerben ugyanis a tanulmányi időből csupán 180 nap számíttatható be a GYED-hez szükséges biztosítási napokba (minimum 365 nap két éven belül), így ha az anya nem szeretne lényeges támogatástól elesni (a napi átlagfizetés 70 százaléka), felsőfokú tanulmányai végeztével feltétlenül el kell helyezkednie, ezzel kitolva a gyermekvállalás idejét. Ezen túl javasolták, hogy a gyermeket vállaló fiataloknak ne kelljen a diákhitel teljes összegét visszafizetniük, ezzel is elősegítve az egzisztenciateremtést.
A családi adókedvezményre vonatkozó elképzelések megvalósítása azonban lényegében fel is emészti a teljes programra szánt 50-60 milliárd forintos keretet, így kérdés, hogy a honatyák mennyire tartották szem előtt a Népesedési Intézet ajánlásait a demográfiai krízis orvoslására, és mennyire a jövő évi választásokat. A családi adókedvezmény reformja ugyanis nem javít a rugalmatlan rendszeren, nem segíti a kisgyermekes anyák visszalépését a munkaerőpiacra, és nem teszi összeegyeztethetőbbé a gyermekvállalást és a munkába állást a fiatalabb diplomás korosztály számára – jóllehet ezeket a szakértői munkaanyag nyomán mindkét párt eredeti programterve célként tartalmazta.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!