hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Úgy tűnik, működik a monoki modell
Interjú Szepessy Zsolt polgármesterrel

2008. 07. 23.
Az országos vihart kavaró monoki modell lényege, hogy a község önkormányzatacsak akkor folyósítja a szociális segélyt, ha a munka nélküli, ám munkaképes polgár bizonyos mennyiségű közmunkát vállal. Bár sokan felháborodtak, mások pedig törvénytelennek minősítették a módszert, egyre több önkormányzat vezeti be saját háza táján a modellt. Az eredményekről az ötletgazda monoki polgármestert, Szepessy Zsoltot kérdeztük.



Fotó: MTI

A szociális segélyre vonatkozó monoki rendeletnek eddig hányan látták
kárát? Hány olyan munkanélküli van, aki nem kapta meg a segélyt?

–Egyetlenegy ilyen ember sincs. Nem az a cél a rendeletünkkel, hogy elvegyük
egy amúgy is nagyon szegény sorban lévő ember pénzét, ez lelketlen dolog lenne.
A cél az volt, hogy az ország figyelmét felhívjuk az áldatlan állapotokra és a
munkahelyteremtés fontosságára. A társadalmi feszültségeknek, a szociális
problémáknak, a bűncselekményeknek, mindennek a kulcsa a munkahelyi zavar. Ha
van munkahely, akkor van tisztességes megélhetés, akkor van újra közösségi élet,
munkahelyi kollektíva, ami az embereknek tartást, összefogást ad, és akkor
nagyon sok minden automatikusan megszűnik. Isten őrizz, hogy én bárkinek is
ártsak. Sőt, ha valaki megszorul, és szüksége van, akkor a sajátomból szoktam
adni.

Olyan család sincs, aki nem kapta meg a családtámogatási pótlékot azért, mert
a gyerek nem ment iskolába?

–A mi rendeletünk miatt ilyen család nincsen. Amióta ezek a rendeletek
érvényben vannak, azóta az iskolába járás népszerűbb nálunk. Nagyon sok
polgármesterrel beszélgettem, azt mondták, hogy ugrásszerűen megnőtt az óvodába
való beíratás is, pedig ez a rendelet a többi településen nincs is hatályban. Az
emberek a médiából hallják, ezért úgy gondolják, hogy ez már az egész országban
működő dolog, és elkezdték a gyerekeket óvodába és iskolába íratni. A szülők
félnek a bírságtól, és inkább beíratják a gyerekeiket. Ez nagyon jó a
társadalomnak.

Ha alkalmazná az önkormányzat a rendeletet, és tényleg nem fizettek volna
azoknak, akik nem akarnak dolgozni, az hány embert érintett volna?

–Ezt nehéz meghatározni, mert akiket eddig behívtunk szociális munkára, azok
bejöttek. Nem kellett velük szemben alkalmazni a szankciókat. Olyan
tapasztalatunk még nem volt, hogy valaki otthon maradt volna, amikor
számítottunk rá.

Nyilván végeztek a rendelet előtt számítást, hogy mennyit lehet „spórolni”
azokon, akik életvitelszerűen álltak rá a segélyre.

–Nem a spórolás a cél, hanem hogy változzon az ország. Ha van munka, és
mindenkinek megvan a becsülete, aki dolgozik, akkor megvan a tartása is. Ha van
tartás, akkor nem fogja engedni, hogy a gyereke ne járjon iskolába, és nem fogja
éjszaka a szomszéd néni krumpliját ellopni, és a nehezen megkeresett pénzét sem
játékgépbe dobálja.

A szociális törvény alapján lehetőség nyílik arra, hogyha valaki nem
vállalja, visszautasítja a felkínált munkalehetőséget, akkor attól törvényes
módon meg lehet vonni a rendszeres segélyt. Ezt miért nem alkalmazzák az
önkormányzatok?

–Természetesen én behívhatok közmunkára bárkit, aki szociális segélyen van,
a törvény valóban megadja erre a lehetőséget. Ha behívom, és nem jön be, akkor
elvehetem a szociális segélyt is. Arra viszont a törvény nem biztosít pénzt,
hogy én behívhassak tetszőleges létszámú embert dolgozni. Van egy évben, mondjuk
10-20 emberre pénzünk, abból nem tudunk behívni százat. Tehát, a törvény
egyfelől megadja a lehetőséget, másfelől nem ad pénzügyi eszközt a kezünkbe,
hogy éljünk a lehetőséggel.

Hogy áll a népszavazási kezdeményezés a szociális segély szabályzása kapcsán?


–Folyamatban van, de ki fogom egészíteni újabb népszavazási
kezdeményezésekkel is, több, a társadalmat érintő fontos problémában javaslok
változást.

Hány pontban és milyen témákban kezdeményez népszavazást?

–Nem számoltam össze. Az egyik ilyen a magántulajdon hatékonyabb védelme.
Fontosnak tartom, hogy mindenki felléphessen a maga portáján a betörővel
szemben.

Ezért fogadott ügyvédet annak a férfinek, aki árammal „védte” a zöldségeit,
és egy ember meghalt, amikor lopni akartak az udvaráról?

–Valószínűleg nem lopni mentek, mert akkor vittek volna zacskót is magukkal.
Feltehető, hogy a tulajdonost akarták helyben hagyni, de ezt majd a vizsgálat
kideríti. Ennek az ügynek nemcsak az az áldozata, aki meghalt, hanem a
tulajdonos is, mivel a jogszabályi környezet kényszerítette rá arra, hogy
árammal védje meg a portáját. A vidéki emberek ki vannak szolgáltatva, és nem
tudják megvédeni magukat. Ha 20 ezer forintos értékhatár alatt lopnak tőlük, az
nem számít bűncselekménynek. Ez bosszantja az embereket. Ellopják a tyúkot, és a
rendőrség nem tud mit csinálni, mert nem rendőrségi hatáskör. És vidéken a
legtöbb bűncselekmény általában húszezer forint alatt van. Ezek látszólag nem
nagy dolgok, de okos törvényjavaslatokkal lehetne rajtuk módosítani. Ilyen
változtatásokkal lehetne az átlagember kedvébe járni, nem pedig azzal, hogy
autópályát építenek nekik, meg 4-es metrót és űrkilövő bázist. Megfelelni a
lakosságnak. Sajnos a nagypolitika erről feledkezik meg. Négyévente a
választásokon próbálnak megfelelni, de akkor sem tettekkel, hanem ígéretekkel.


Számított ekkora visszhangra, mikor meghozták a rendeleteket?

–Nagy visszhangra számítottam, de ekkorára nem. Ez azt mutatja, óriási a
társadalmi igény a változtatásra. Nagyon meglepődtem, hogy a média igazából nem
húzott le. Úgy látom, hogy ez a dolog mind a jobb-, mind a baloldalon
konszenzust eredményezett.

Polgármesterként próbál reformprogramokat keresztül vinni az országon.
Tervezi-e, hogy belép a nagypolitikába?

–Az országos politika ma Magyar-országon a hatalomról és a pénzről szól. Nem
tudok több milliárdot beletenni egy választási kampányba, és nem is akarok. Én
azokat szeretném képviselni, akik ezért az országért dolgoznak.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!