hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Általános energiaéhség

2008. 03. 12.
A hazai lakásállomány 80 százaléka gázzal fűthető. Így ezen a télen sokan a pénztárcájukon is megérezték, hogy milyen következményei vannak egy rossz energiapolitikai döntésnek. Ezekben a hetekben politikusainknak ismét fel van adva a lecke a parlamentben, hogy vitázzanak az energiastratégiáról, és olyan döntéseket hozzanak, amelyek meghatározzák országunk jövőjét. Eközben – mintha csak a sors fricskája lenne – született egy valóban fontos energiastratégiai döntés: a kormány utat engedett a Déli Áramlatnak.

A héten tárgyalta a parlament Magyarország energiastratégiai tervezetét. Bár
ellentmondásos bizonyítványt kapott a gazdasági tárca által előkészített
munkaanyag. Katona Kálmán, a környezetvédelmi bizottság elnöke szerint nem
alkalmas arra, hogy irányt mutasson, tulajdonképpen azt lehet látni rajta, hogy
nem sikerült stratégiát kialakítani.

Mint fogalmazott: „Nem lehet sem számokat, sem határidőket látni a tervezetben.
Pedig szükség lenne arra, hogy konkrét dolgokat kimondjon a törvény, például
azt, hogy új erőművet építene, vagy pontosan mikor kellene elkezdeni a paksi
atomerőművel kapcsolatos intézkedéseket.” A képviselő álláspontja szerint az
lenne az érdekünk, hogy energetikai szempontból az ország minél több lábon
álljon, és minél többféle technológiát alkalmazzon.

A tervezet hiába volt a többség álláspontja szerint tárgyalásra alkalmatlan,
mégis olyan sürgős volt, hogy kellett vele valamit kezdeni, ezért terjesztették
a parlament elé. A sürgősség oka egyebek mellett az, hogy a megállapodást már
eddig is lényeges energiapolitikai döntések előzték meg (például
villamosenergia-törvény), pedig ezeknek előfeltétele lett volna a stratégia
megléte.

Herbály Imre, a mezőgazdasági bizottság szocialista alelnöke lapunknak elmondta,
hogy a tervezetet támogató képviselők sem tartották azt megalapozottnak, de
tudták, hogy képviselőtársaik azt teljesen át fogják majd írni. „A módosító
indítványokkal együtt valószínűleg használható koncepció alakul majd ki a vita
végére” – tette hozzá a politikus.

A legtöbb bírálatot az váltotta ki, hogy a tervezet feladatgyűjteményként
tartalmazza az alapelveket, de nem derül ki, hogy milyen eszközökkel lehet
elérni az ellátásbiztonságot, versenyképességet és fenntarthatóságot. A
„törésvonal” a képviselők véleménye között nem elsősorban a jobb- és a baloldal
között alakult ki, hanem inkább aszerint, hogy ki mennyire látja fontosnak a
zöld szempontokat, vagy ki engedne nagyobb teret a nukleáris energiának.

Az közhely már, hogy mindenki szeretné elérni az import földgáztól, tehát
Oroszországtól való elszakadást, de eközben a tervezet támogatja a gőzturbinás
erőművek építését. Egy másik vitatott pont arra szólítja fel a kormányt, hogy
kezdje meg a jelenlegieket kiváltó új atomerőmű-kapacitások döntéselőkészítő
munkáit – ez leginkább azt jelentheti, hogy a Paksi Atomerőművet (PA) bővítenék
újabb blokkokkal.

Az energiaszakma – különösen az úgynevezett atomlobbi – szerint mindenképp
szükség van a nukleáris kapacitás bővítésére, mert enélkül hamarosan nem lesz
megoldható hazánk árammal való ellátása. (Idővel a magyar áramellátás 44
százalékát adó PA blokkjai közül az elöregedés miatt többet le kell majd
állítani.) Másrészt nem leszünk versenyképesek sem, mert a nukleáris alapú áram
ára töredéke a más forrásból származóénak. Azzal azonban nem foglalkoznak, hogy
a nukleáris energia további alkalmazása kapcsán milyen társadalmi ellenállásra
kell számítani.

Többen a szakmai és jobboldali bírálók közül megemlítették, hogy szerintük a
tervezet túlságosan szabadon engedné az energetikai szektort. Járosi Márton, az
Energiapolitika 2000 Társulat elnöke a Heteknek elmondta: rögzíteni kellene a
koncepciónak az állami felelősségvállalási területeket. A koncepció csupán a
kormány által már nagyrészt véghezvitt neoliberális energetikai elvek
alátámasztása, az állam teljes kivonulásával egyenértékű.

A manapság leginkább hangoztatott varázsszó az energiahatékonyság. Katona Kálmán
szerint ez a lehetőség a legtisztább, legolcsóbb módja annak, hogy energiához
jussunk, hiszen pazarlás folyik nemcsak a termelés, hanem a lakosság körében is.
A képviselő szerint érdemes lenne támogatni a háztartási berendezések cseréjét,
és előnyben kellene részesíteni az energiabarát megoldásokat.

Az ország „energiastruktúrájának” az uniós vállalások miatt is mindenképpen
változnia kell, hiszen Brüsszel 2020-ra azt várja el Magyarországtól, hogy az
üvegházhatást okozó gázkibocsátást legalább 18 százalékkal csökkentse az 1990-es
évekhez képest, a megújuló energiaforrásokkal megtermelt energia arányát pedig a
jelenlegi 4,5 százalékról 13 százalékra növelje.

A most körvonalazódni látszó energiastratégiába beleillik a Déli Áramlat
támogatása. Bár mindenki tudja, hogy jó lenne megszüntetni függőségünket az
import gáztól, jelenleg helyette nincs jobb. A lehetőségeket az is behatárolja,
hogy a magyar lakásállomány 80 százaléka gázzal fűthető, és a rendszerváltás óta
csak gázturbinás erőművek létesültek. Energiafelhasználásunkban így a földgáz 45
százalékos aránnyal részesedik, a felhasznált földgáz 80-85 százalékát pedig
külföldről vásároljuk. (A Déli Áramlatról részletesebben a
fókusz rovatban

olvashatnak.)

Zöld út a klímapolitikának

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!