A tavalyi 115 millió forinttal szemben 2005-ben már csak 86 millió forintot költhet az Egészségügyi Minisztérium Nemzeti AIDS Bizottsága a HIV/AIDS elleni küzdelemre – tudhatjuk meg a TASZ és a minisztérium interneten is közzétett levelezéséből. Márpedig Kelet-Európában és Közép-Ázsiában rendkívül intenzív járvány van kibontakozóban, Ukrajnában pedig a lakosság egy százaléka már HIV-pozitív – állítja Csernus Eszter, a TASZ jogvédő szervezet HIV/AIDS és betegjogi programvezetője. "Észtországban, Lettországban szintén beindult a járvány, pedig néhány évvel ezelőtt még kevesebb volt a fertőzöttek száma, mint Magyarországon" – mondta lapunknak a jogvédő, aki az Egészségügyi Minisztériumhoz intézett hivatalos levelében egy sor, hazai prevenciót érintő közérdek? kérdésre szeretett volna választ kapni. Többek között arra, kik egyáltalán a Nemzeti AIDS Bizottság tagjai, milyen konkrét tervek, milyen konkrét pályáztatás, költségvetés és prioritások alapján folytatják – az adófizetők pénzéből – a fertőzések és a megbetegedések elleni küzdelmet.
Az Egészségügyi Minisztérium által 2004-ben kidolgozott Nemzeti AIDS Stratégia elméletileg 2010-ig alkalmazandó irányelveket fogalmaz meg, a tények viszont azt mutatják, hogy az irányelvek gyakorlati megvalósításával gond van, és a korábbiakhoz képest hazánkban is megnőtt a megbetegedések száma. Az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat (AATSZ) májusi adatai szerint például idén három hónap alatt majdnem annyi HIV-pozitív fertőzöttet szűrtek ki, mint amennyit korábban egy év alatt regisztráltak. A kedvezőtlen tendenciát erősítik az Országos Epidemiológiai Központ információi is: 2005 első negyedévében több fertőzést regisztráltak, mint a 2003. év egészében.
1985-től 2005. március 31-ig összesen 1242 HIV-pozitív személyt regisztráltak Magyarországon – a valóságos adat azonban ennek a többszöröse is lehet, a nálunk alkalmazott "passzív" adatgyűjtési módszerek során ugyanis csak azoknak a fertőzötteknek az állapotára derül fény, akik valamilyen oknál fogva az egészségügy látókörébe kerülnek.
A legszignifikánsabb rizikócsoportot hazánkban a homo- vagy biszexuális életvitelt folytatók jelentik: az említett HIV-pozitív személyek több mint 50 százaléka ilyen életmódot folytat. Feltűnő, hogy a regisztrált fertőzöttek szintén több mint fele Budapesten él, a bejelentett AIDS-betegek, illetve az AIDS miatt elhalálozottak 90 százaléka pedig férfi.
A HIV-fertőzés másik gyakori terjedési módja, az intravénás kábítószer-fogyasztáshoz kapcsolódó fecskendőmegosztás miatti fertőződés hazánkra még kevésbé jellemző – a szomszédos Ukrajnában azonban domináns, az új fertőzések tekintetében elérheti a 80-90 százalékot. Aggodalomra ad okot, hogy – szintén a közös tűhasználat révén – a hepatitis C fertőzés az elmúlt években a duplájára nőtt.
2005. 07. 29. (IX/30)
