Iraki rendőr táncol egy bagdadi kiképző központban. Taszáron indulhat a kihelyezett tagozat Fotó: Reuters
Az amerikai kormány időszerűnek tartja, hogy több iraki vegyen részt az ország biztonságának fenntartásában. A Bush-kormányra ugyanis belföldön egyre súlyosabb politikai kényszer nehezedik, hogy enyhítse az amerikai csapatok megterhelését, amit – különösen a választási hadjárat kezdetének küszöbén – nem hagyhat figyelmen kívül. Kerik, aki korábban a New York-i rendőrséget irányította, azt is kifejtette: az iraki rendőrök külföldön történő kiképzésére azért van szükség, mert a fennálló iraki – moszuli, bagdadi és bászrai – rendőrakadémiák méretei nem elegendők ilyen nagy létszámú rendőr gyors ütem? kiképzésére.
Kerik a The New York Times szerint arról is beszámolt, hogy a leendő iraki rendőrök nyolchetes kiképzést kapnak Magyarországon, majd visszatérnek hazájukba. Ezt követően 4–6 hónapot töltenek gyakorlói minőségben, hasonlóan az Egyesült Államok rendőreihez. A program jól tükrözi azt az amerikai vezetők körében kialakult nézetet, hogy az Irak egyes részein fennálló zűrzavaros biztonsági helyzettel hathatósabban küzdenének meg maguk az irakiak, akiknek a békefenntartó szerepe a helyiek szemében hitelesebb lenne, mint az amerikai megszálló erőké. Ez ugyanis felmentené az amerikaiakat a rendőrségi teendők alól.
A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma közleményben jelentette be: az Egyesült Államok részéről egyelőre semmiféle hivatalos megkeresés nem érkezett az iraki rendőrök kiképzésével kapcsolatban. Mint Tóth Tamás, a Külügyminisztérium szóvivője elmondta, a magyar fél az Amerikai Egyesült Államok képviselőivel folytatott tárgyalások során többször is jelezte, hogy kedvezően fogadná, ha a taszári bázist, amely képzési célokra is alkalmas, újra hasznosítani lehetne. Ezt követően az Egyesült Államok illetékesei – több más szövetségessel együtt – a magyar kormány illetékeseit is megkeresték azzal a kérdéssel, lehetséges lenne-e az iraki rendőrök magyarországi kiképzése. Az előzetes kérdésre a magyar illetékesek egyelőre csak elvi választ adtak, hivatalos felkérésre csak a többi fél részéről adott válaszok mérlegelése és a lehetőségek
összevetése után kerülhet sor. "Amennyiben érkezik ilyen hivatalos kérés, akkor Magyarország kész megvizsgálni az együttműködés lehetőségeit, beleértve a taszári bázis hasznosítását" – fogalmazott a szóvivő, kiemelve: Magyarország korábban többször jelezte, hogy kész hozzájárulni az iraki demokrácia újjáépítéséhez, ezen belül konkrétan a civil adminisztráció kiépítéséhez és a közbiztonság megteremtéséhez.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján szót ejtett a The New York Times cikkéről. Philip Reeker utalt arra, hogy a háború előtt iraki önkéntesek egy csoportjának kiképzése Taszáron folyt, és ebből a szempontból a somogyi bázis hasznos, jól felszerelt helyszínnek bizonyult.
Bár konkrét döntés még nem született, a Fidesz máris leszögezte: az iraki rendőrök taszári kiképzése súlyos biztonságpolitikai kockázatot jelentene Magyarország számára. Simicskó István, a párt biztonságpolitikai műhelyének vezetője szerdai sajtótájékoztatóján kifejtette: "Azt hiszem, affelé törekszik a kormány, hogy Magyarországot feltegye a terroristák céllistájára." A képviselő kifogásolta, hogy a magyar társadalom a The New York Timesból értesül az iraki rendőrök érkezéséről. Simicskó hozzátette: a kiképzendő rendőrök "99 százaléka Szaddám Huszein rezsimjét is védte". Újságírói kérdésre hozzátette: ha valóban nem katonákat, hanem rendőröket képeznek ki Taszáron, akkor az alkotmány értelmében nem szükséges az Országgyűlés kétharmados jóváhagyása, a döntés a kormány hatáskörébe tartozik.
2003. 08. 29. (VII/35)
