Görgey Gábor író. Érvényesítené a törvényeket Fotó: Vörös Szilárd.
– Hogyan élte át vagy túl a meghallgatást?
– A legintenzívebb benyomásom, hogy nagyon fárasztó volt, alapos volt, és hosszú ez az ülés. Rengeteg kérdésről volt szó. Én a sok kérdés ellen nem lázadozom, joguk volt engem elfárasztani, és éltek is ezzel a jogukkal. A témába abszolút nem vágó kérdésekre, miután felismertem, hogy nem rám tartozik, természetesen nem válaszoltam. Ki nem állhatom, ha valaki mindenre megsértődik, mindent kikér magának, háborút indít, kiássa a csatabárdot. Ha valamire nem tudok válaszolni, akkor nem tudok, ennyi.
– Egy korábbi nyilatkozatában előre jelezte az antiszemita irodalom betiltását.
– Igen, szeretném javasolni, hogy szedjük elő azokat a meglévő törvényeket, jogszabályokat, amelyeknek az alkalmazásával érvényesíthető, hogy az antiszemita irodalom kiszoruljon a könyvpiacról, mert tűrhetetlennek tartom a helyzetet. Ezt a lépést rendkívüli módon fogom szorgalmazni, feltehetően az igazságügy-miniszter kollégámmal karöltve.
– Most Önnél van a "stukker". Fogja-e arra használni, mint amire darabjában a szereplők?
– Természetesen nem. De szerencsére nem is vagyok az a K. Müller, aki a Stukkerben sosem kapja meg a stukkert.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2002. 05. 24. (VI/21)
