hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nyelvtanulás, ami új világokat nyit meg
Félünk vagy tanulunk?

2018. 12. 04.
Arany János máig a leghitelesebb Shakespeare-fordításokat készítette el a 19. század közepén, amikor Anglia, ha lehet, még mesz­­szebb volt, mint ma. Latinul, görögül, németül, franciául olvasta a világirodalmat, aztán amikor németül kezdte olvasni Shakespeare műveit, megfogadta írótársa tanácsát, és teljesen egyedül megtanult angolul is. Petőfi segített neki a fordításban, aki addigra szintén olvasott latinul, németül, franciául – pedig ő nem volt egy mintadiák –, de Arany és Shakespeare kedvéért jöhetett az angol is. Mindketten nagyon szerény családból jöttek, hátszélről tehát szó sem volt, ambícióról és kíváncsiságról annál inkább. Kossuth a börtönbe is magával vitte idegen nyelvű olvasmányait, és angol nyelven fejlesztette retorikai képességeit, így később Amerikában is tudta képviselni a magyarok ügyét.  Az általa „legnagyobb magyar”-nak nevezett gróf Széchenyi István a magyar mellett a németet is anyanyelvi szinten beszélte, franciául és olaszul tanult, de Angliában sem szorult tolmácsra. Egy kortárs példát hozva pedig Halasi Zoltán költő annyira fontosnak tartotta a lengyel zsidó költő, Jichak Katzenelson főművének lefordítását, hogy érett fővel megtanult jiddisül. A természettudósoktól  sem áll távol a nyelvtanulás, jó példa rá Szilárd Leó, aki tudós barátaival versenyt olvasott sokféle nyelven, hogy aztán megbeszélhessék az élményeiket. Ezek az emberek az én személyes kedvenceim, de bárki tovább bővítheti tetszés szerint a listát.

Különösen érdemes ilyen listákon elmélkedni akkor, amikor olyan statisztikák és kutatási eredmények borzolják a kedélyeket, amelyekből úgy tűnik, mintha Magyarország egyfajta Bermuda-háromszögévé vált volna a nyelvtanulásnak. Mi lehet az oka, hogy a nyelveket valamiért a magyar nép az elmúlt évtizedekben sehogy sem bírja elsajátítani? A kérdésnek szerintem az a leglényegesebb része, hogy „az elmúlt évtizedekben”. Ugyanis az ezt megelőző évszázadokban ez nem okozott ekkora fennakadást. Mielőtt a szovjethatalom lezárta volna a határokat, a magyar emberek mindenfelé építettek kapcsolatokat, és ide is érkeztek sokfelől. Ehhez nyelvtudásra volt szükségük. Ki hallott akkoriban nyelvérzékről, audiovizuális eszközökről, kiscsoportos órákról, nyelvi laborról? Életösztön volt. Az életről alkotott elképzelés azonban, úgy tűnik, valahogy deformálódott a bezárt határok között.

Jó régóta részese vagyok az oktatásnak. A közel fél évszázadban mérhető idő első húsz évét a padban, a másik, nagyjából harminc évet a katedránál töltöttem. Azt láttam, hogy az oktatás alapélménye minden oldalról elsősorban a frusztráció. Amúgy vannak szép pillanatai. A tanulók számára többnyire az, amikor végre kiléphetnek a valódi Életbe. Lehetséges, hogy itt kezdődnek a gondok. Mert hiába hangzik el olyan gyakran, hogy az iskola az Életre tanít, ha az iskolából nézve a világ két részre oszlik: benti világra és kinti világra. Bent érvényes szabályokra és kint érvényes szabályokra. Benti, rácsok mögül szemlélt kinti szabadságra... Az valahogy eleve nem szerencsés, ha a valóság két részre látszik oszlani. A suli fala sokmindentől véd jogosan, de a valóság minden korosztálynak a barátja. Különben is, ha a srácokat annyira lelkesíti az Élet, hogy a hiánya ilyen letaglózó hatással van rájuk, biztosan létezik olyan módszer, amivel be lehetne engedni az iskolába.

Életünk végéig folyamatosan tanulunk valami újat, bár ez nem azonos fogalom az iskolába járással. Az emberben gyárilag nincs zsigeri ellenállás a tanulással szemben. Viszont az oktatás rendszere ettől még lehet alapjaiban elhibázott, diktatúrában és demokráciában egyaránt. A nyelvtudás, azaz inkább a „nyelvnemtudás” kérdése olyan tünet, ami azt mutatja, hogy időszerűvé vált az úttörés az oktatásban.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!