hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Augusztus 20. margójára
Új erő, új hit és új munka kell!

2018. 08. 16.
Államalapító Szent István királyunk ünnepe augusztus 20-a, és ezer év távlatából úgy tűnik, hogy miközben állami létünk fennállásnak méltó ünneplése kapcsolódik ehhez az időponthoz, sok bajunk és gyötrelmünk forrása is. Nem hiszem, hogy van ma olyan, aki a Szent Jobb körmenetben valamilyen érvényes üzenetet tud felfedezni a jelenkor számára, sőt, azt is meg lehet kockáztatni, hogy a Mária Terézia barokk ellenreformációs aktusaként meghonosított körmenet még István korának felfogását sem tükrözi. Inkább szól ez a dolog arról, hogy a nemzeti gondolatra mindig érzékeny „rebellis” magyarok gondolkozását bele kellett tagozni a Habsburg katolicizmus gondolatvilágába.

De ha az államalapítás korát nézzük, és a pogány magyarok keresztségbe hajtását tűz és vas által, akkor bizony azt látjuk, hogy a kényszerített hit – mint a szabad lelkiismeret által meghozott döntés törvényével leginkább ellentétes eseménysor – jóvátehetetlen károkat okozott a magyar identitásban. Kölcsey nemzeti hagyományokról szóló nevezetes tanulmánya szerint – a múltat, a pogány identitást kényszer miatt elhagyva, merengünk vissza az elveszett világ felé, miközben idegenül mozgunk az új, római világban, ami számunkra mindig is idegen marad, és így két világ között őrlődünk, az egyik már nem a miénk, a másikkal pedig soha nem is azonosultunk. Ez a virtuális, római kereszténység pedig a krisztusi kereszténység értékeitől is elidegenítheti a nemzetet, mert ha ezt az erőszakolt félvilágot kereszténynek nevezzük, az a valódi Isten Országától idegeníti el az embereket.

Ha rosszul értelmezzük egy-egy történelmi helyzet tanulságait, akkor az a történelmi anakronizmusok világába vezethet minket. A kereszténység István korabeli felvétele, az egyházsszervezés állami eszközökkel való végigvitele azt a rossz reflexet erősíti bennünk, ami a legkényelmesebb megoldás is lenne, hogy minden bajunk megoldását állami eszközök bevetésétől várjuk, ami viszont a valódi problémamegoldó képességek parlagon heverésével is jár. A kegyes István király-kép értelmezésekor mindig zavart okoztak a kor brutális politikai gyakorlatáról tanúskodó híradások: Koppány felnégyelése, Vazul megvakítása, megsüketíttetése, Tonuzaba élve eltemettetése. Tehát a legjelentősebb – mert az államalapítást ünnepli – magyar állami ünnep értelmezése több szempontból zsákutcába vihet minket.

Ady egy több mint száz éve megírt publicisztikájában az ország nevenapjaként fogja fel az ünnepet, és mint ilyet, olyan alkalomként, amelyen az ünnepeltnek kicsit illő, hogy magával foglalkozzon. Azt hiszem, nem járunk messze a megoldástól, ha az augusztus 20-ai ünnepet a történelmi jelentőség oldaláról próbáljuk értelmezni. A magyar nemzet jelentőségét sem az adja, hogy melyik korszakban éppen milyen történelmi teljesítményre volt képes, vagy éppen milyen bukások rázkódtatták meg, habár ezek fontos kérdések, és hozzájárulnak az összkép kialakításához. Egy nemzetről kialakított összkép legfontosabb eleme az, hogy mi az a hivatás, amit az a nemzet képes betölteni a történelem folyamán. Vagyis konkrét esetben István királynak és művének jelentőségét ez adja: történelmünk egyik legfontosabb eseménye, amely alapfeltétele annak, hogy nemzetünk teljesítse azt a hivatást, amelyet történelme során be kell töltenie.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!