hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Trump vitéz és a Sárkány

2016. 11. 26.
Nyugodtan kijelenthetem, hogy én még így amerikai elnökválasztási győzelemnek soha nem örültem. Az egész olyan mesébe illő: az esélytelen vitéz győzelmet arat az Ezerfejű Liberális Sárkány felett, hatalmas ellenszélben, dacolva a sárkánymédia megannyi ravasz fondorlatával. Valami hasonló történt most, ezért az elemi erejű öröm. Ami csak másodsorban szól Trumpnak önmagának, elsősorban a Sárkány veresége ad okot örömre (mert persze csak csatát nyertünk, a háború még folytatódni fog).

Az elnökválasztás előtti viták során sokan csodálkozva néztek rám és hasonlóan gondolkodó ismerőseimre: „Hogy te Trumpot? Normális vagy?” – kérdezték. Volt olyan ismert  újságíró, aki egyenesen kétségbe vonta keresztény hitünket Trump-szimpátiánk miatt. Ez önmagában nem gond, bárki tévedhet, nem is haragszom rá ezért. Említeni is csak azért említem az esetet, mert nagyon is jellemző a globalista-liberális sajtóra. A Magyar Narancs vezércikkírója is így kiáltott fel még a nagy meglepetés előtt: „Hogyan pályázhat valaki tökhülye létére a világ legerősebb politikai posztjára?!” Ebben is benne van minden: a rendkívüli önhittség, az, hogy mindenki hülye, kivéve a cikk íróját és hasonlóan gondolkodó társait, ebből már sokaknak Amerikában is elege lehetett. Szóval sokan kérdezték, hogy miért is szurkolunk mi Trumpnak. Nyilván most meg azt kérdezik, hogy miért örülünk a győzelmének. Elmondom.
Seres László a múlt héten írt itt a Hetekben egy figyelemreméltó elemzést (Mi megy és mi jön Trumppal?) az amerikai elnökválasztásról (róla el kell mondanom: a liberális mainstream kevés következetes kritikusainak egyike). Van ebben a cikkben egy megjegyzése : „Ha most eltekintünk a jobb híján kultúrharcnak nevezhető, keserű eszmei és világnézeti konfliktustól…” Kár volt ettől eltekinteni szerintem, mert a lényeg itt van. A keresztény szavazók tekintélyes része épp ezeket a kérdéseket figyelembe véve szavazott, és ezek a szavazók sokat számítottak a választási versenyfutás végén. Ezek a kérdések: abortusz, melegházasság, gender-kérdések. Egy múlt heti televíziós interjúban Donald Trump a szövetségi legfelsőbb bíróság új tagjának jelölésével kapcsolatban hangsúlyozta: ő maga ellenzi az abortuszt, s olyan főbírót kíván jelölni, aki szintén az életet támogatja, bár – hangsúlyozta – „az abortusz kérdése az egyes szövetségi államok hatáskörébe tartozik” (atv.hu). Most úgy tűnik, a melegházasság ügyeit jegelni fogja, nem lehet egyszerre minden ellen harcolni, még a legnagyobb vitézeknek sem.
Donald Trump tehát életpárti bírákat akar kinevezni. Hillary Clinton ellenben az egyik tévévitában kijelentette: „Nos, én határozottan támogatom a Roe versus Wade döntést, ami garantálja a nők alkotmányos jogát, hogy ők hozzák meg a döntést a legintimebb, és sok esetben az elképzelhető legnehezebb egészségügyi kérdésben. Ebben a tekintetben nemcsak egy bírósági döntésről van szó, hanem arról, mi is történik most Amerikában” (vigyázó blog).
Mint tudjuk, Clinton nemmel szavazott a késői abortuszok tilalmára is, és ez az ügy volt az, ami sok amerikai keresztény szemét felnyitotta: el kell menni szavazni Clinton ellen. Most  mi is tekintsünk el a többi lényeges morális kérdéstől, és maradjunk az abortusznál. Az abortusz ügye ugyanis nagyon jól mutatja be azt, hogy mi is a lényege a modern liberalizmusnak. Egy klinika honlapján olvasható: „A várandósság 5-6. hetében alakul ki és kezd el dobogni a baba szíve.” (gendiagnosztika.hu) Magyarországon a 12. hét az abortusz határa. Clinton asszony erre még rápakolt egy lapáttal a részleges szüléses abortusz engedélyezésének ígéretével.
Egyre kevésbé tisztelt liberális újságírók és politikusok: a gyilkosság nem szabadságjog, az abortusz pedig a legaljasabb fajta gyilkosság, mert totálisan védteleneken követik el. Tudom, nem szeretitek ezt hallani, de ez van, és pontosan azért is örülünk Trump győzelmének, mert végre talán történni fog valami ezen a téren.
A liberálisok és feministák álláspontja világos: „ne feledkezzünk meg arról a makacs tényről sem, hogy a magzat nem ember”. (Antoni Rita: Megkeresztelni, eltemetni, elnevezni; MNO, 2016.  október 17.) Ember vagy nem ember, ezt valóban el kell dönteni, és ezt Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke, becsülendő nyíltsággal meg is teszi. Hillary Clinton szerint sincsenek a magzatoknak alkotmányos jogaik.
Miért örülünk akkor Trump és Pence győzelmének? Egyértelműen látszik, hogy egyáltalán nem túloztam, amikor az Ezerfejű Liberális Sárkányt emlegettem. Ez a sokfejű szörny emberek millióit ölte meg, épp ideje volt már, hogy kapjon egy nagy pofont (szögezzük le egyszer s mindenkorra, hogy a magzat ember, nem külön faj vagy ufó). Nos, ennek a jobbegyenesnek örülünk, de nagyon. Az ütést ebben az esetben Trump szállította, köszönet érte. Az Ezerfejű most megrendülten támolyog, és egyelőre nem tér magához.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!