Az EP szándéka szerint tehát először is létrejönne egy háromtagú testület, az úgynevezett Trojka, amelyben helyet kapna az Európai Tanács és az Európai Unió Bizottságának egy-egy delegáltja, valamint maga Rui Tavares, a jelentéstevő. Ez a hármas kifejezetten a magyar kormány jogállamot korlátozó tevékenységének vizsgálatára, a jogrendszerben végrehajtott változtatások figyelemmel kísérésére kap felhatalmazást, ám önálló szankcionálási hatáskör nélkül. Ezért sántít Orbán Viktor vádja, miszerint az EP-nek nincs az alapszerződésben rögzített lehetősége új intézmények alapítására, vagyis itt súlyos justizmord van készülőben. Ez egyszerűen nem igaz. Mert a Trojka nem intézmény, csupán ellenőrzést végző, mondhatni: ad hoc grémium, amelynek felállításához nincs szükség az alapszerződés „engedélyére”.
A másik szóban forgó alakulat volna a Koppenhágai Bizottság, amely már nem kifejezetten a magyar viszonyokat venné górcső alá, hanem valamennyi tagállam jogrendjét, és kiszűrné azokat az alapszerződéssel összeegyeztethetetlen törvényeket, amelyeket a csatlakozásuk előtt még vállalt koppenhágai kritériumok ellenében hoztak az egyes országok. Ez utóbbi testület statútumai egyelőre bizonytalanok; de feltehető, hogy amennyiben jogérvényesítő határozathozatalra akarnák feljogosítani, ahhoz csakugyan módosításra szorulna a Lisszaboni Szerződés.
A magyar kormány emberei azonban tudatosan csúsztatják egybe a két, egymástól független tervezetet. Orbánéknak mégis el kell dönteniük, miként viszonyulnak az egyik vagy a másik bizottsághoz; mindenesetre a Trojkával folytatandó együttműködés alól majd nem bújhatnak ki csupán arra hivatkozva, hogy jogtalanul végzi a feladatát. Helyesebben: megtehetik, de azzal a legkevésbé sem akadályozzák a munkájában, ám lemondanak arról a lehetőségről, hogy előadják a maguk érveit. A bojkott ezért csak haszontalan, sőt, káros lehet, és a magyar kormány még a jelenleginél is rosszabb bizonyítványt állítana ki saját magáról Európában. Persze, a legújabb Brüsszel-ellenes hecckampány ismeretében elképzelhető, hogy ezzel a miniszterelnök már nem törődik, olyan mélyen és lelkesülten éli át a politikai háború mámorát.
2013. 07. 12. (XVII/28)
