Szeretném felhívni a figyelmüket a Sueddeutsche.de portálon megjelent írásra, amely szorosan kapcsolódik a keresztényüldözésről szóló sorozatukhoz. Kálvin János és Luther Márton, úgy tűnik, nemcsak a Biblia lefordításában jeleskedtek, de hozzájárultak ahhoz is, hogy az analfabétizmus visszaszoruljon. Céljuk az volt, hogy minél több honfitársuk tanuljon meg írni és olvasni, így téve lehetővé azt, hogy maguk is olvashassák a Szentírást.
Ennek a folyamatnak egy „mellékhatásaként" a protestánsok körében magasabb képzettségi szint is kezdett kialakulni, többen kezdtek iparral foglalkozni, és kevesebben maradtak a földművelésnél. Az iparosodás viszont magasabb jövedelmet tett lehetővé, mint a katolikusok számára.
Sascha O. Becker, a Warwicki Egyetem professzora, a Coventryben található Globális Ökonómia Kutató Intézet helyettes vezetője egy tanulmányban foglalta össze, hogy a protestáns munkamorál és a katolikus területek korábbi képzettségi elmaradottsága összefüggésben lehet a jelenlegi gazdasági válsággal.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2011. 11. 18. (XV/46)
