Ez a
mostani azonban, talán valamilyen kényszerű szerkesztői kurtítás következtében,
túlzottan „tárgyilagosra” sikerült. Az antiszemita halandzsa „talajgyökeres”
nagymesterének és Október Tizenötödike véreskezű, országpusztító „nemzetvezetőjének”
sajnos kissé szépített emléket állít a Horthy-bíróság, Szálasi bebörtönzésére
vonatkozó táblabírói ítéletének hetvenedik évfordulója alkalmából.
A cikk sem a Hungarista Mozgalom hazai forrásaira és előzményeire nem világít
rá, ráadásul még csak nem is érinti, hogy mi húzódhat meg a mögött, hogy a mai
fiatalok nem lebecsülhető köreiben Szálasi alakja mintegy reneszánszát éli.
Pedig „keresztény” gyökereiről Szálasi maga beszélt, még a számára végzetes
népbírósági tárgyaláson is.
Fekete János, Győr
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »