A múlt heti számuk főcíme (Ítéletidő – Szent Jobb, tűzijáték, katasztrófa)
egyszerre említi az augusztus 20-ai nemzeti ünnep állami és egyházias
vonatkozásait, valamint a tragikus természeti csapást. Az egyik kereskedelmi
televízióban láttam a beküldött SMS-ek között olyat, hogy a szélvihar „büntetés
a hitetlen városon”.
Azt nem tudom eldönteni, hogy Budapest más nagyvárosokhoz képest mennyire
hívő vagy hitetlen, de tény, hogy a vallásos emberek éppen augusztus 20-án
mindent megtesznek azért, hogy az égiek jóindulatát elnyerjék Magyarország
érdekében. Idén a nagyszabású körmenet csak néhány órával előzte meg a nagy
vihart, sok ezer ember a Bazilika elől vonult a Duna-partra. A lap az említett
címen kívül más összefüggést nem tételez fel az ünnepi események és a tragédia
között, mégis hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy az ilyen egybeesés nem
példa nélküli. A modern európai történelem legnagyobb természeti csapása, az
1755-ös lisszaboni földrengés szintén egyházi ünnepen, Mindenszentek napján
történt.
A kataklizma nyomán kitört tűzvész és szökőár az utcákon, a templomokban és a
temetőkben érte az embereket. Szerencsére a budapesti vihar ilyen pusztítást nem
okozott, a történtek mégis elgondolkodtatóak.
Üdvözlettel: R. Attila, Budapest
2006. 09. 01. (X/35)
