hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Veszélyzónás országok
A görögök, az ukránok és a többiek

Nem hozott előrelépést a görög pénzügyi válsághelyzetben az euróövezeti pénzügyminiszterek legutóbbi ülése sem. A június végéig meghosszabbított mentőprogram 7,2 milliárd euróját továbbra is visszatartják a bajba jutott országtól. Elliot Morss amerikai közgazdász szerint azonban tévedés azt gondolni, hogy ma Görögország helyzete az egyetlen, amely jogos aggodalomra és figyelemre ad okot a világgazdaságban. Új módszertana alapján kiderül, hogy számos olyan ország van – még az EU-ban is –, amely joggal pályázhatna a mainstream média hasonló mértékű érdeklődésére.

A saját pénzügyi tanács­adó céget is működtető Morss annak érdekében, hogy felkutassa ezeket a „veszélyzónás” országokat, egy viszonylag egyszerű hüvelykujjszabályt alkalmazott: kiválasztott öt olyan indikátort, amelyre vonatkozóan az IMF 189 országra gyűjt folyamatosan adatokat. Ezek a változók a következők: a GDP növekedési üteme, munkanélküliségi ráta, államháztartási deficit, államadósság mértéke (a GDP százalékában), valamint a fizetési mérleg egyenlege. Ezek közül az elsőnek az esetleges negatív értéke jó előrejelzője lehet várható gazdasági problémáknak, míg a munkanélküliséget leíró mutató már meglévő problémákat jelezhet. Az államháztartási hiány és az államadósság együttesen alkalmas annak szemléltetésére, hogy mekkora mozgástere van egy-egy országnak arra, hogy állami forrásokból tudja serkenteni gazdaságát. Ha a fizetési mérleg, ami egy ország kereskedelmi és tőkeegyenlegét jeleníti meg, tartósan negatív szinten mozog (leegyszerűsítve tehát az adott ország többet importál, mint exportál, amit a tőke beáramlása sem tud ellensúlyozni), akkor az illető ország tartalékait is figyelembe véve arról ad jelzést, hogy meddig tartható fenn ez az állapot.

A mutatószámok kiválasztása után elkezdődhetett az országok szűrése, amely során a szerző először kizárta az elemzésből a félmilliósnál kisebb lakossággal rendelkező országokat, valamint Líbiát és Szíriát, mivel azok nehéz állapota elsősorban az ottani háborúk következményeinek tudható be. Ezt követően olyan országokat választott ki, amelyek a fentebbi öt mutatószámból legalább három esetében a legrosszabbak közé tartoztak. Ennek eredményeképpen végül 12 ország adódott, amelyekhez még hozzávette a sajátos körülmények miatt nehéz helyzetben lévő Ukrajnát és Venezuelát is.

Az elemzés során két részre lettek osztva az országok: saját hazai fizetőeszközzel bíró, illetve azzal nem rendelkező országokra. Ez utóbbiak közül mind a hatan eurót használnak, s közülük is természetesen Görögország szinte egy külön csoportot képvisel önmagában a GDP-jének 175 százalékát kitevő államadósságával és a 25 százalékos munkanélküliségével. Olaszország a növekvő munkanélküliségi rátával és negatív GDP-növekedési ütemével szintén negatív kilátásokkal rendelkezik, amit tovább súlyosbít az, hogy az államadósság a bruttó hazai össztermék több mint 135 százalékát teszi ki. Harmadik a sorban Portugália, amelyről már általában úgy szoktak értekezni a szakértők, hogy túl van a válság nehezén, azonban jelentős adósságterhének és a közel 14 százalékos munkanélküliségnek köszönhetően – finoman szólva is – csak borús kilátásokkal rendelkezik.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!