Január végén Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója közleményben tudatta a világgal, hogy Oroszország 2016 decemberében megkezdi a földgázszállítást az új, Török Áramlat névre hallgató gázvezetékein. A Gazprom először tavaly jelentette be, hogy egy új útvonal építésére készül. Az új vezeték várhatóan évente 63 milliárd köbméter gáz szállítására lesz alkalmas, és ami még fontosabb: elkerüli Ukrajnát. Így Oroszország az európai partnereinek eddig Ukrajnán keresztül szállított földgázt idővel teljes egészében áttereli a Törökországon át futó három gázvezetékre. Az egyik vezeték kizárólag a törökök gázszükségleteit elégíti majd ki, hiszen Németország mögött a Gazprom második legnagyobb piaca Törökország. (2014-ben a Gazprom 27,4 milliárd köbméter földgázt szállított Törökországba. Az ország jelenleg az úgynevezett Kék Áramlaton, illetőleg a transzbalkáni gázvezetéken keresztül kapja a nyersanyagot.)
A Déli Áramlat megépítésével kapcsolatos korábbi terveit a Gazprom elvetette az Európai Unióval való nézeteltérésekre hivatkozva. Maga Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly decemberben Ankarában közölte, hogy Oroszország nem építi meg az Ukrajnát elkerülő Déli Áramlat gázvezetéket, miután az Európai Unió akadályokat gördített a 40 milliárd dolláros projekt elé. (A korábbi tervek szerint a Déli Áramlat gázvezetéket előbb a Fekete-tenger alatt, az oroszországi Anapától építették volna meg Bulgáriáig, majd a szárazföldi szakasz Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Szlovénián át vezetett volna Ausztriáig.) Az orosz gázellátás ma Európa gázszükségletének körülbelül az egyharmadát fedezi. Ennek megközelítőleg a fele Ukrajnán keresztül érkezik a kontinensre. Az ukrajnai zavargások miatt az EU és Moszkva kapcsolatai ma sem felhőtlenek, így nem meglepő az EU hosszú távú célkitűzése, hogy csökkentse az Oroszországtól való energiafüggőségét.
Tavaly év végén a Gazprom ugyanakkor beleegyezett, hogy megvásárolja az összes európai partnerének részesedését a leállított Déli Áramlat projektben. A South Stream Transport holdingvállalatban 20 százalékos részesedése volt az olasz ENI vállalatnak, 15 százalékos tulajdonjoga a német BASF vállalathoz tartozó Wintershallnak, és 15 százaléka a francia EDF-nek. A fennmaradó 50 százalékos tulajdon eddig is a Gazpromé volt. A BASF és az EDF is megerősítette, hogy átadják részesedésüket a Gazpromnak, de nem hozták nyilvánosságra a pontos vételárat. Azonban mindkét vállalat megerősítette, hogy a tranzakció fedezi eddigi költségeiket, kárpótolja őket a befektetéseikért.
2015. 02. 06. (XIX/6)
