hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Dollárcsapda

2014. 03. 27.
Az amerikai Cornell University egyik professzorának legújabb könyve szerint a dollár – minden ellenkező érvvel és híreszteléssel szemben – még sokáig megőrzi domináns szerepét a világgazdaságban, habár ez az amerikai gazdaság számára egyáltalán nem veszélytelen állapot.

Az utóbbi évek, évtizedek során többször nyilvánosságot kaptak olyan vélekedések, miszerint a dollár várhatóan el fogja veszíteni domináns szerepét a pénzpiacokon, és egyre kevésbé szolgál majd „menedékvalutaként” a világ számára. Különösen felerősödtek ezek a hangok az európai közös pénz, az euró 1999-es bevezetésekor, valamint Kína gazdasági felemelkedése, illetve a jüan szerepének megerősödése kapcsán is.

Idén februárban jelent meg Eswar Prasad, a Cornell University professzorának könyve, a Dollárcsapda (The Dollar Trap), amely viszont egy egészen új gondolatmenettel áll elő, és eltérő megvilágításba helyezi a már jól ismert gazdasági tényeket. A témával foglalkozók körében a dollár szerepvesztésével kapcsolatosan az elmúlt évek során többé-kevésbé konszenzus látszott kirajzolódni, így különösen meglepő a könyv egyik fontos következtetése, miszerint a dollár még hosszú ideig meg tudja őrizni vezető pozícióját. Erre a pontra azonban egy hosszabb gondolatmenet során érkezik el a szerző, amelyben lépésről lépésre mutatja be azokat a folyamatokat, amelyek a fentebb említett irányba mutatnak.

A tendencia megértéséhez először is érdemes szót ejteni arról, hogy mi számít menedékvalutának, miért töltheti be egyáltalán ezt a funkciót a dollár? A professzor a következő feltételeket említi meg: nyitott tőkemérleg, lebegő árfolyamrendszer, nyitott és átlátható politikai rendszer, stabil szabályozói környezet és szofisztikált pénzügyi rendszer. Ezeknek a feltételeknek, Prasad véleménye szerint, az Amerikai Egyesült Államok fizetőeszköze továbbra is egyértelműen megfelel, és ez sokkal inkább igaz rá, mint bármely másik ország nemzeti fizetőeszközére. Példának okáért, a sokáig menedékvalutaként szolgáló svájci frank már csak korlátozott mértékben tudja ezt a szerepet betölteni, miután a helyi jegybank 2011-ben megakadályozta, hogy jelentősebb kereslet keletkezzen a frank iránt. Az euróval kapcsolatosan az eurózóna válsága során megmutatkozott belső feszültségek és a fizetőeszköz sérülékenysége miatt már nem is nagyon merül fel ennek a szerepnek a realitása, de ugyanígy a japán jen sem sok sikerrel pályázhat már erre a posztra. Kínával kapcsolatosan Eswar Prasad a The Wall Street Journalnak adott interjújában kifejtette: nem tartja reális jelöltnek erre a szerepre a jüant sem. Ennek legfőbb okát pedig abban látja, hogy nincs meg a távol-keleti országban az a gazdasági-politikai környezet, ami lehetővé tenné a fizetőeszköz iránti bizalom kiépülését, valamint a kínai pénzügyi rendszer sem kellően szofisztikált ehhez – összehasonlítva például az amerikaival. A szerző ezen véleményének talán még nagyobb súlyt ad az, hogy a Cornell Universityn végzett akadémiai munkája mellett (amihez jelentős publikációs tevékenység is társul a legnevesebb folyóiratok hasábjain) a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kínai divízió­-jának volt a vezetője 2002 és 2004 között, így minden bizonnyal behatóan ismeri az ország pénzügyi struktúráját.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!