Megússza-e az eurózóna sértetlenül?
Igen. A tagországok vezetőinek - és mindenekfelett az Európai Központi Banknak (EKB) - az elkötelezettsége elég erősnek mutatkozik ahhoz, hogy egyben tartsa a valutauniót még egy évig - legalább. A sérülékeny országok kormányzatai tovább folytatják a megszorító intézkedéseket. Ezek hatásait Görögország, Írország és Portugália esetében majd kipárnázzák az IMF-programok, de mindnyájukat megtámogatja majd az EKB is - ezt pedig inkább a már viharvert bankszektoron keresztül teszi, mintsem az államadósság kezelésébe való közvetlen beavatkozásokkal. Az EKB részéről továbbra is számíthatunk kamatvágásokra és gyengébb euróra, hiszen mindkettő a fájdalmak enyhítésére hivatott. De ezek a fügefalevél-megoldások nem működhetnek a végtelenségig. Egy ponton túl az eurózónának muszáj lesz visszatérnie az erős növekedéshez - a magját alkotó államok viszonylag magas inflációjával együtt - annak érdekében, hogy a sebezhető országok versenyképességi hiányait kipótolják. Habár az örökös megszorítások szinte biztosan bukásra vannak ítélve, a 2012-re tervezett ijesztő szigornak még működnie kellene.
Az államadósság-krízis utoléri az Egyesült Királyságot?
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2012. 01. 06. (XVI/01)
