„Magyarországnak nagyon rossz hétfője volt” – összegezte a Financial Times a forint és a budapesti tőzsdeindex látványos romlását. A fekete hétfő hátterében a hitelminősítők állnak. A lavina múlt pénteken indult, amikor a piaci zárásokat követően a Fitch Ratings hitelminősítő stabilról negatívra rontotta Magyarország hitelképességének megítélését. A mínusz kategóriába (BBB) sorolás azonnali negatív hatást váltott ki a piac részéről. A Fitch után a Standard & Poor’s (SP), a világ legnagyobb hitelminősítője szintén BBB kategóriába tette hazánkat, ami a forint árfolyamára és a budapesti részvénypiacra egyaránt lesújtott. A BBB mínusz sáv a befektetési ajánlás legalsó szintje, vagyis a még éppen ajánlott kategóriát jelenti. A harmadik jelentős nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s „Baa3” besorolása is gyakorlatilag ennek felel meg.
Az SP további leminősítést helyezett kilátásba, amit többek között a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikával, mint például a bankoknak jelentős veszteséget okozó devizahitelek fix árfolyamos végtörlesztésével és a gyenge gazdasági növekedéssel indokolt. Az ortodox gazdaságpolitikával való szakítás a külföldi befektetők számára bizonytalanságot jelent. Miután a magyar kormány elutasította az IMF pénzügyi segítségét, különféle szokatlan húzásokkal igyekezett extra forrásokhoz jutni. A magánnyugdíjpénztárakból az államkasszába terelt milliárdok, a multik válságadói, valamint a jelzálog-devizahitelesek fix árfolyamú végtörlesztései egyaránt olyan váratlan döntések voltak, melyek sokkoltak egyes piaci szereplőket. Szijjártó Péter kormányszóvivő nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy az ország pénzügyi helyzete stabil, hiszen „az Európai Bizottság is elismerte, hogy a magyar költségvetési deficit 3 százalék alatti lesz, amit összesen 7 uniós tagállam képes teljesíteni jövőre”. A szóvivő szerint a magyar gazdaságpolitika sérti egyes pénzügyi körök érdekeit, és ez áll a leminősítések hátterében.
A hazai ellenzék kihasználva a kínálkozó alkalmat, a leminősítés kapcsán arról beszélt, hogy az országnak bóvli kormánya van. Giró-Szász András kormányszóvivő az MTV-ben kifejtette, hogy a hitelminősítők nem prognosztizálták előre a pénzügyi válságot, az elsőként becsődölt Lehman Brothers bankot jó befektetésnek minősítették. Giró-Szász szerint a hitelminősítők sok hibával dolgoznak, országok megítélésére pedig nincs is jogosítványuk. A kormányszóvivő szerint az Európai Bizottság (EB) is elégedetlen a három nagy hitelminősítő munkájával. Való igaz, hogy az EB az elmúlt időben többször is kifejezte nemtetszését a hitelminősítők tevékenysége kapcsán. A legfrissebb botrány éppen a Standard & Poor’s téves közleménye kapcsán robbant ki, amelyben leminősítették Franciaország AAA hitelbesorolását, amire a piac azonnal hektikusan reagált. Majd megjelent egy helyesbítés, miszerint tévedés történt, és Párizs AAA besorolása változatlan. Az EB súlyos incidensnek nevezte a hitelminősítő téves információját, és intézkedéseket terveznek. Michel Barnier uniós biztos szerint a hitelminősítőknek felelősségteljesebben kell eljárniuk a jövőben, és ennek érdekében új, európai jogszabályokat kívánnak életbe léptetni. Mindazáltal Brüsszel nem tervezi „saját” hitelminősítő megalapítását, mivel azt piaci folyamatoknak kell létrehozni, de szeretnék a meglévő minősítők munkáját szigorúbb kontroll alá vonni. Másrészről az Európai Bizottság sem elégedett a magyar kormány gazdaságpolitikájával, éppen ezért nem szüntetik meg a hazánkkal szemben indított deficiteljárást. Annak ellenére, hogy idén a magyar költségvetési egyenleg pozitív tartományban lesz, és jövőre sem haladja meg az előírt 3 százalékos hiányt, Brüsszel továbbra is fenntartja a túlzott államháztartási hiány miatt még 2004-ben indított eljárást. Az EB kiszámítható és klasszikus elveken álló gazdaságpolitikát vár Budapesttől, és a nyugdíjpénztárak átcsoportosítása, valamint a válságadók csak átmeneti megoldást jelenthetnek. Olli Rehn pénzügyi biztos a BruxInfónak elmondta, hogy Magyarország 2013-ban újra túllépheti a 3 százalékos hiánycélt. A biztos szerint a magyar hiánylefaragás nem tartós, illetve nem fenntartható, és a bizottság megfelelő és állandó érvényű fiskális intézkedések meghozatala révén várja az állami túlköltekezés lezárását.
A tényleges megoldást a gazdasági növekedés beindulása jelentené, ez azonban nehézkesen halad. Ugyan jelenleg 1,8 százalékos a gazdaság dinamizmusa, viszont a magyar kormány által jövőre tervezett másfél százalékos növekedés helyett az Európai Bizottság csupán fél százalékos növekedést lát reálisnak, ami alig több a nullánál. Orbán Gábor, az Aegon Securities pénzügyi elemzője a Reutersnek elmondta, hogy az ország leminősítése kapcsán a 4,7 milliárd eurós devizahitel-állomány refinanszírozási költségei jelentősen megemelkedhetnek, különösen abban az esetben, ha a Standard & Poor’s az országot a bóvli kategóriába sorolja. Az elemző szerint senki nem kérdőjelezi meg, hogy a magyar költségvetési hiány alacsony lesz jövőre, azonban a gazdaság stagnálása esetén a magas hitelállomány finanszírozási költségének hirtelen emelkedése komoly kihívás. A leminősítést követő forintgyengülés elsősorban az alacsony jövedelmű lakosság körében okozhat jelentős életszínvonal-esést, akár már a jövő évben, ami komoly társadalmi elégedetlenség forrásává válhat, és negatív politikai következményei is lehetnek. Állami szinten pedig az euróhitelek piaci refinanszírozásának költségei szállhatnak el, ami újra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) háza tájára terelheti a kormányzatot. A további leminősítést csak úgy lehet elkerülni, ha a magyar kormány meggyőző, világos és a nemzetközi pénzügyi befektetők számára átlátható, stabil költségvetést és pénzügyi stratégiát tesz az asztalra. A hitelminősítőket is lehet minősíteni, de amíg a nemzetközi pénzpiac rájuk figyel, addig inkább meg kell őket győzni. Ellenkező esetben bezárulhatnak a kedvező pénzpiaci finanszírozás kapui, és jöhet az IMF a maga sajátos követelményrendszerével együtt.
2011. 11. 18. (XV/46)
