Senki sem tudja pontosan, mekkora kárt okoz a korrupció az egyes országokban. Pedig a korrupció megszüntetése, ha lehet, még a monetáris politikánál is fontosabb eszköze lehetne a szegénység felszámolásának - fogalmazott Claire Berlinski, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) munkatársa.
A Policy Review-ban megfogalmazott véleménye szerint a gazdasági válság közepette a korábbinál is hasznosabb lenne, hogy a szakemberek felmérjék az egyes országokra jellemző korrupció fajtáit és mértékét. Meggyőződése, hogy ezek közvetve hozzájárultak a világméretű recesszió kialakulásához. A felszámolás első lépése a visszaélések pontos felmérése kellene hogy legyen - véli Berlinski. Tudni kell ugyanis - tette hozzá -, hogy azokban az országokban, ahol az állami hivatalnokok megvesztegethetők és ezzel párhuzamosan az üzleti világban is elterjedtek a visszaélések, gyakorlatilag nincsen lehetőség
a piac megfelelő ellenőrzésére. Éppen ezért Berlinski szerint a megbízhatatlanná vált ellenőrzési mechanizmusok hozzájárulhattak ahhoz, hogy az elmúlt időszakban a kockázati tőke ámokfutásba kezdett, és a hitelkihelyezések hajszolása ingatlanpiaci buborékot idézett elő.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2009. 08. 07. (XIII/32)
