Fotó: Somorjai László
Bajnai Gordon (képünkön) szerint a magyar bankrendszer stabil, hazánkban nem
várhatók bankcsődök, az amerikai pénzpiaci válság főként másodlagosan érezteti a
hatását. Várhatóan a gazdaság növekedésének lelassulására kell felkészülni,
amely leginkább a tőkeszegény, hazai piacra termelő kisméretű vállalkozások
helyzetét nehezítheti meg.
Mivel a hitelválság miatt szigorúbban adnak majd hiteleket a bankok a hazai kis-
és középvállalkozásoknak – melyek eddig is nehezen jutottak banki kölcsönhöz –
még inkább ellehetetlenülhetne a helyzetük.
Ezt megelőzendő a mostani beruházási mikrohitel 6 millióról 10 millió forintra
emelkedik, miközben a futamidő 5 évről 10 évre változik. A forgóeszközökre
felvehető mikrohitel esetében ma előírt hat hónapos kivárási idő egy hónapra
mérséklődik.
Ezzel párhuzamosan némely pályázat feltéte-lei könnyebbek lesznek, és mellette
elindul a hitelgarancia-program. Főként uniós forrásokból – a kereskedelmi
bankokon keresztül – hitelgaranciát kaphatnak a kis- és közepes vállalkozások. A
hitelösszeg maximum 100 millió forint lehet, amelynek akár 80 százalékáig
kezességet vállal a kormányzat.
A kabinet a bankok finanszírozási hátterében is igyekszik segítséget nyújtani.
Hitelhez jutnak a kereskedelmi bankok is, hogy fenn tudják tartani, illetve
növelhessék a kis- és közepes méretű vállalkozások hitelezését. A Magyar
Fejlesztési Bank a Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-vel együtt refinanszírozási
hitelkeretet nyit a kereskedelmi bankok felé 50 milliárd forint értékben. A kis-
és közepes méretű vállalkozások ezen keresztül 10–100 millió forintos
kedvezményes hitelekhez juthatnak úgy, hogy megszabják a kamatplafont ezekre a
hitelekre.
Tavasszal útjára indul a – szintén uniós forrásokból finanszírozott –
kockázatitőke-program, melyen belül mintegy 45 milliárd forint áll
rendelkezésre.
Arra a kérdésünkre, hogy mennyiben jelent érzékelhető segítséget mindez a
kisvállalkozások számára, Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos
Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke elmondta, alapvetően
üdvözlik az elképzeléseket. A megszorítások következtében visszaesett
GDP-növekedésnek egyértelműen a hazai mikro- és kisvállalatok lettek a
vesztesei. Ilyen csomagra tehát valóban nagy szükség van – fogalmazott. Az elnök
kérdésünkre kifejtette, hogy ők ugyanakkor a megkönnyített hitelfelvétellel
szemben a vissza nem térítendő támogatásokat tartják hasznosabbnak.
A hitel piacot nem ad. Azaz a jelen gazdasági környezetben továbbra sincs
biztosítva a hitel kitermelhetősége. A megszorítás eddig is jelentős kereslet-,
illetve forgalmi visszaesést okozott, így a hazai piacra termelő cégek
megélhetése érzékelhetően megnehezedett. Mivel ebben a környezetben kell
működnie a cégeknek, önmagában a hitelfelvétel nem jelenthet megoldást, sőt
növeli az eladósodás veszélyét – fogalmazott Antalffy Gábor. Éppen ezért a
KISOSZ nagyobb arányban tartaná megfelelőnek a csomagon belül a vissza nem
térítendő támogatás arányát.
E tekintetben vitában állunk a gazdasági tárcával – mondta az elnök. –
Meggyőződésük szerint a vissza nem térítendő támogatás nem javítja a
versenyképességet, sőt torzítja a versenyt. Szerintük viszont, amikor a
vállalkozások likviditási problémákkal küzdenek, ha csak a hitelfelvétellel
élnek, könnyen adósságcsapdába kerülhetnek.
Antalffy Gábor ellentétesnek tartja a kormány intézkedéseit a világ folyásával:
Szembe megyünk a világgal – fogalmazott. Ma, amikor a válság miatt szigorítják a
bankok a hitelkihelyezéseiket, mi ezzel a csomaggal enyhítjük a szigort, azaz
felelőtlen hitelezésre ösztönzzük a bankokat.
Az elnök mindenképpen pozitívnak és működőképesnek tartja ugyanakkor a pályázati
támogatásokat, a mikrohitelek kibővítését és a garanciavállalást.
Mindemellett szintén fontos a kormányzat részéről egyfajta rugalmasság, hogyha
amennyiben a csomag egyes elemei nem működnének, átcsoportosíthatók legyenek a
források a jól működő „részlegekbe”.
2008. 10. 10. (XII/41)
