Részben vagy egyáltalán meg nem valósult stratégiák a rendezésre,
reorganizációs törekvések, kormánydöntéseken alapuló, egymástól független
privatizációs tervek, sikertelen privatizációs kezdeményezések jellemzik a
bábolnai gazdaság történetét a rendszerváltás óta. Az állam tulajdonában levő
Bábolna cég élén egymást váltották az aktuális politikai vezetés által delegált
igazgatók. Közülük az utolsók 2008. március elején felszámolási eljárás
megindítását kezdeményezték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. javaslatára.
Mindez a vállalat szállítói és köztartozásai miatt vált elkerülhetetlenné.
Döntésüket többszöri, sikertelen privatizációs kísérlet előzte meg.
Ismét előtérbe került hát a nagy múltú mezőgazdasági vállalkozás használatában
lévő közel 13 ezer hektár termőföld helyzete, melynek haszonbérlete 2012-ig
érvényes. A jelenleg már csak 180 főt foglalkoztató cég (tíz éve 6500 embernek
adott munkát) dolgozóinak bejelentették a felszámolásról szóló döntést.
Egy kormányhatározat szerint az állami vagyonkezelő akkor írhatja ki a Bábolna
Zrt. (5600 ha föld) privatizációs tenderét, ha a leányvállalatok – Kerteskői és
Szendrői Gazdaság – eladása megtörtént. A felszámolási eljárás megindítását
megelőzően több alkalommal megjelent a két gazdaság eszközvagyona és a hozzájuk
tartozó földterületek értékesítésével kapcsolatos felhívás.
A Kerteskői Gazdaság új tulajdonosa a Dél-Magyarországon lovas farmot működtető
Walter András vezette konzorcium lett. A vagyon tizedáron lelt új gazdára. A
beérkezett ajánlatok többsége a győzteséhez hasonló volt, és bár Walterék eddig
egyetlen kiíráson sem indultak, a Bábolna Zrt. részvényeseként elővásárlási
joguk volt a földterületre.
A Szendrői Gazdaság helyzete annyiban bonyolultabb, hogy arra egyszerre ketten
is pályázatot írtak ki: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és kicsivel
később a felszámoló TM-Line Zrt. is. Somogyi Ferenc, a felszámoló ügyvezető
igazgatója elmondta lapunknak, hogy a zavarok miatt a földhasználat
értékesítésének felfüggesztését kérte, és felhívta a pályázókat ajánlataik
ismételt benyújtására. Somogyi szerint a rossz vezetői és tulajdonosi döntések
vezettek a hatalmas mértékű értékvesztéshez, és szomorú, hogy a kiürült holding
kapcsán aligha beszélhetünk értékmentésről.
A Magosz szerint a szendrői területet egy nyírbátori székhelyű kft. és 23
magánszemély együtt pályázta meg. A „fideszközeli” szervezet úgy tudja, hogy
utóbbiak strómanok, a gazdasági társaság egyik tagja pedig Veres János
pénzügyminiszter korábbi cégének könyvvizsgálója. „Azt kérjük Veres János
pénzügyminisztertől, hogy hozzák nyilvánosságra annak a 23 magánszemélynek a
nevét, akik a Kelet Grain Kft.-vel együtt pályáztak. Függesszék fel a szendrői
állami gazdaságra kiírt pályázat elbírálását. Hirdessenek moratóriumot az állami
földek területén, ugyanis, ha ez nem történik meg, addig a Magosz semmilyen
egyeztetésen – ami a földtörvénnyel kapcsolatos – nem kíván részt venni” –
mondta Budai Gyula, a szövetség igazgatója.
A valaha a bábolnai céghez tartozó gazdára váró földvagyon birtokosa jelenleg az
állami vagyonkezelő, a MNV Zrt. A föld a károk elkerülése érdekében, az idei
mezőgazdasági munkák befejeztéig a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokhoz került
kényszerhasznosításra. A ménesbirtok 800 millió forintos kamatmentes tulajdonosi
kölcsönt kapott e célra az államtól, amely idén év végén jár le, és fedezete a
várhatóan 1-1,2 milliárd értékű termés.
Száraz Gábor, az MNV Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta lapunknak, hogy a
területek hasznosítására várhatóan az év második felében kiírt nyilvános
pályázat keretében kerül sor.
Az értelmetlenül lepusztult vagyontömeg kapcsán az egyik legfontosabb kérdés,
hogy szakmai vagy pénzügyi befektetők kezébe kerüljön-e a földhasználat
lehetősége, továbbá nincs-e olyan megoldás, amely pénzügyi injekciót és szakmai
tudást, innovációt is hordoz. A máig talpon maradt, a minőségi és gazdaságos
termelés gerincét adó mezőgazdasági nagyüzemek ugyanis nincsenek könynyű
helyzetben. A gazdálkodásuk alapjául szolgáló termőföldet nem vásárolhatják meg,
mivel a hatályos földtörvény értelmében csak belföldi magánszemélyek
szerezhetnek termőföld-tulajdont, egyénenként maximum 300 hektárt, és nagyobb
földterület megvásárlására vevői közösséget kell alakítani. A moratórium 2011-ig
tart, és politikai döntéstől függ, hogy a hazai termelők biztonsága
megteremtődik-e, vagy sem. Ha addig sem a hosszú távú bérlet, sem a
földvásárlás lehetősége terén nincs változás.
Az egyetlen virágzó bábolnai mezőgazdasági cég, az IKR Zrt. vezérigazgatója
elmondta a Heteknek: jó hírű vetőmagüzemük működik a bábolnai földek
tőszomszédságában, így hosszú távú haszonbérlet esetén, Bábolna hírneve a
vetőmag-előállítás magas fokú szakmai precizitást igénylő tevékenységében
maradhatna fenn. Szaxon J. Attila szerint az IKR elhivatott bábolnaiakból álló
vezetése azt is elképzelhetőnek tartja, hogy felvállalnák az állami tulajdonú és
folyamatos támogatást igénylő Ménesbirtok Kft. vagyonkezelését is, hogy a
szántóföldi tevékenység várható eredményéből kiváltva az állami tőkeinjekciókat
gondoskodhassanak a ménes és a történelmi épületegyüttes fenntartásáról.
Bábolna város önkormányzata szintén azt szorgalmazza, hogy a hasznosításkor
lehetőség szerint a bábolnai székhellyel rendelkező cégek kapjanak lehetőséget
vásárlásra vagy hosszú távú hasznosításra – tájékoztatta lapunkat dr. Horváth
Klára polgármester, országgyűlési képviselő. A bábolnai földek mezőgazdasági
termelésben tartása érdekében pedig a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés
Mezőgazdasági Bizottsága dolgozott ki három javaslatot.
2008. 05. 16. (XII/20)
