A tavaly nyáron kipattant jelzáloghitel-válság jelentős hangsúlyváltásokat
indukált az elnökjelöltek gazdasági programjaiban. Míg a kampányok kezdetén csak
a nagyon pesszimista elemzők érezték hátukon a krízis borzongató előszeleit,
addig ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e recesszió, hanem hogy mikor, és hogy
hogyan készülnek fel a fogadására. Nem vitás tehát, hogy az erre javasolt
megoldások izgatják leginkább a tengerentúlon az utca aggódó emberét. A
sub-prime válság kárvallottjainak rehabilitációja elsősorban a demokrata oldalt
ösztönözte vaskos ígéretekre: Mrs. Clinton egy 30 milliárd dolláros alapot
hozna létre a károk enyhítésére, Obama pedig 45 milliárdot szánna a mostanihoz
hasonló esetek megelőzésére.
Adók
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2008. 02. 15. (XII/7)
