Ma már nem lehet megélni csak a sportból – vallják egyöntetűen a Heteknek
nyilatkozó bajnokok. Nem így volt ez azonban 20-30 évvel ezelőtt... „A
Kádár-rendszer idején, akinek számottevő sportolói pályafutása volt, többnyire
hivatásos sportolóként élt. Megélhetését a ténylegesen a sportolásért kapott
juttatások mellett a bekalkulált mellékes is támogatta – ami többnyire a
csempészet nyújtotta lehetőségekben jelentkezett. Sokan szereztek ekkor olyan
indulótőkét és kereskedelmi képességeket, amelyeket később jól kamatoztattak” –
részletezte lapunknak a múlt rendszer nyújtotta sportolói létformát Dénes Ferenc
sportközgazdász.
Néhány évtizeddel ezelőtt a borozók, sörözők tulajdonosai, majd a butikosok
között találkozhattunk sok hajdani bajnokkal, de voltak, akik egyetemet
végeztek, és később „vízilabdás orvosok” vagy éppen „öttusás ügyvédek” lettek.
„A többség esetében azonban mégis a sportágban való munkavállalás, az edzői,
sportvezetői karrier nyújtotta polgári életút valósult meg” – konstatálta a
szakértő.
Kovács „Kokó” István
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2007. 12. 21. (XI/51)
