hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Egészségügy: szívroham előtt

2007. 06. 20.
Egy vagy több egészségbiztosító – ezen a ponton csúcsosodott ki az egészségügyi reform, s jelent szinte szakítópróbát a kormánynak. Pedig nem a biztosítók száma a legfontosabb kérdés. Lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint az eddigi lépések után ma rosszabb állapotban vannak az egészségügyi intézmények: akadozik az ellátás, hosszabbodnak a várólisták, rohamosan nő az eladósodás. A kórházak csődre vannak ítélve.



Fotó: Somorjai László

„Minden intézmény kódoltan veszteségre van ítélve” – nyilatkozta Rácz Jenő,
volt szocialista egészségügyi miniszter. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség
elnöke kérdésünkre kifejtette, „a reform óta a kórházak kevesebb pénzből
kénytelenek gazdálkodni. Igaz ugyan, hogy napidíjat kell fizetniük a betegeknek,
és egy ágyra nagyobb támogatás jut, de mivel jelentős leépítések történtek,
összességében 5-8 százalékkal kevesebb pénzt kapnak az intézmények. A
teljesítményvolumen-korlát (TVK) pedig még inkább behatárolja a bevételüket. A
TVK ugyanis azt jelenti, hogy az OEP egy meghatározott öszszeget bocsát havonta
a kórházak rendelkezésre, s ha a betegek állapota ennél több beavatkozást
igényel, és ezek emiatt túllépnék a keretet, nem fizeti ki a kassza. Ezért az
amúgy is adóssággal küszködő intézmények – az orvosi indokoltság ellenére – nem
vállalják be a „túllépést”. Így nem csoda, hogy egyre hosszabbra nyúlik a
várólista. A reformokból mindenképpen pozitívnak mondható ugyanakkor – tette
hozzá az elnök –, hogy megszűnnek a területi egyenlőtlenségek és a felesleges
kapacitások, de nem tudjuk elfogadni, hogy betegeknek az indokolt beavatkozás
helyett pénzhiányra hivatkozva várólistára kell kerülniük. Ezért a
Kórházszövetség a TVK azonnali eltörlését javasolja” – mondta Varga Ferenc.

A kórházak háromnegyede komoly adóssággal küzd, az összeg elérheti a 20 milliárd
forintot, egy részük átmenetileg még tudja kezelni, ha a beszállítóik még
hiteleznek nekik, de ez is csak idő kérdése. Az eladósodás tovább erősödött az
új finanszírozási rendszerben, Rácz Jenő becslése szerint az év végére elérheti
az 50 milliárd forintot. Ma már orvosi egyetemek, klinikák is csődközeli
helyzetbe kerültek. Országos visszhangot kapott, amikor a győri, illetve a
szekszárdi kórház bejelentette, hogy felfüggesztik a műtéteket a pénzhiány
miatt. A SOTE-n válságstábot állítottak fel, mert közel 5 milliárd forinttal
kevesebb pénzt kapnak, a szentesi kórház – súlyponti létére – csődbiztost
kapott, mert közel egymilliárdos adósságot halmozott fel. Országszerte
folyamatosak az elbocsátások, csupán a fővárosban 2500 egészségügyi dolgozót
tettek utcára, sok helyen még a végkielégítéseket sem tudják kigazdálkodni az
intézmények. A várólisták már most több hónaposra duzzadtak, a komolyabb
diagnosztikai vizsgálatokat, mint a CT-t, MRI-t csak a legsúlyosabb esetekben
alkalmazzák. Felmerül a kérdés, miért állít teljesíthetetlen feltételeket a
kórházak számára az állam. Nem fizeti ki a működésükhöz szükséges összeget,
mintha mesterségesen „besegítene” a szelektálódásba. Varga Ferenc kérdésünkre
elmondta, „a végső cél az, hogy kisebb legyen az egészségügyi ellátó rendszer,
hogy kevesebb intézmény működjön országszerte, mert az adóforintokból a mai
hálózat igényeit nem tudja kiszolgálni az állam. Durva lépés lenne – tette hozzá
–, ha egyik napról a másikra átszabnák a rendszert, ezt egyik kormány sem
vállalta fel, inkább lassú agóniára ítélték az egészségügyet. Így viszont több
lesz a vesztes”.

Az, hogy a betegek ellátásában eddig nem történt drámai eset, az orvosok, ápolók
lelkiismeretes, áldozatos munkájának köszönhető. Az utóbbi időben ugyanakkor
megszaporodott az elégedetlen betegek aránya. Az Egészségbiztosítási
Felügyelethez egyre több panasz érkezik. A legtöbb kifogás a kórházi ellátásra
vonatkozik, a tisztaság hiányára, a gyógyszerellátásra, illetve az élelmezési
elégtelenségekre. Jobb, ha visszük magunkkal a gyógyszereinket,
fájdalomcsillapítót, és némi élelmiszert, ha vajas zsemlén és üres levesen kívül
mást is ennénk. Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság alelnöke a Heteknek
elmondta: „tízmillió ember közös illúziója, hogy mindenki számára egyformán
elérhetők az egészségügyi rendszerünk szolgáltatásai. Sajnos ez nem így van,
drámaiak a különbségek. Ezeket meg kell szüntetnünk” – szögezte le. „Tízmillió
embernek van elege abból, hogy zavaros, tisztázatlan viszonyok között él. A
maszatos, katyvaszos helyzet az egészségügyre is igaz. Ma a gyógyítás minősége
az orvosok lelkiismeretén múlik” – tette hozzá az alelnök.

Mikola István, az Orbán-kormány egészségügyi minisztere a Heteknek elmondta,
katyvasznak inkább az úgynevezett egészségügyi reformot és annak a
következményeit lehetne nevezni. „Harmincöt éve dolgozom a pályán – mondta –, a
magyar egészségügy európai mércével nézve is elismert kultúrának számít.”
Hozzátette ugyanakkor, hogy „rossz a hangulat a szakmában: kiábrándultság,
szorongás jellemző. Sorra mondanak le vezető tisztségeikről szaktekintélyek, sőt
olyan is előfordult – amire eddig nem volt példa –, hogy szakmai kollégiumok
feloszlatták magukat. Ma már mindenki nyelvet tanul, aki teheti, külföldre
tart.”

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!