Vevő egy műszaki boltban. Jogai vannak
A reklamációs pulthoz többnyire a gondolkodás nélküli, "jöttem, láttam, vettem" típusú vásárlások vezetnek, ezért amennyire csak lehet, kerüljük a rögtönzést. Megfontolt, körültekintő vásárlás esetén nemcsak az ár-érték arányt van időnk mérlegelni, hanem a hőn áhított produktumról is több információt szerezhetünk. Amennyiben ugyanis a termék esetleges hibáit a vásárlás után fedezzük fel, rögös úton juthatunk a pénzünkhöz, esetleg csereáruhoz.
Ha mégis megtörtént a baj, nézzünk szembe a tényekkel, kinek vagy minek köszönhető a hiba. Ha saját figyelmetlenségünk miatt véletlenül nem az eredetileg megvenni kívánt DVD-t emeltük le a polcról, a pénztártól való távozást követően csak a kereskedő jóindulatában bízva cserélhetjük ki az árut. Eltekintve természetesen azoktól a boltoktól, ahol ezt lehetővé teszik, és erről tájékoztatják is a vásárlóikat. Ám itt sem árt figyelembe venni, hogy a csomagolás felsértése már használatot jelenthet.
Ha ízlésünknek megfelelően választottunk, és rendeltetésszerűen használva az árut mégis minőségi hibával találkozunk, akkor vagy búcsút mondunk a pénzünknek, vagy könynyen lehet, hogy kemény fába kényszerülünk vágni a fejszénket.
Először: a számla vagy nyugta – és ha van, az érvényesített jótállási jegy – birtokában a megadott határidőn belül fel kell keresnünk a vásárlás helyszínét, és panaszt kell tennünk. A panaszunkat mindig rögzítsük a helyszínen írásban – mi a termékkel kapcsolatos kifogás, milyen intézkedést szeretnénk –, ez ugyanis döntő fontosságú lehet a jövőben. Innentől akár egy hosszabb állóháború is következhet, melyben az eladóval meg kell egyeznünk a Polgári Törvénykönyv vonatkozó passzusai alapján. Ha még nem ismerjük eléggé a Ptk.-t, legjobb, ha a legközelebbi fogyasztóvédelmi szervtől vagy a Békéltető Testülettől kérünk tájékoztatást a jogainkat és a kötelezettségeinket illetően.
Mivel a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 2003 óta nem dönthet el kereskedői jogi vitát, a beküldött áruról a felvett jegyzőkönyv alapján csak szakvéleményt ad. Szankcionálni csak abban az esetben van joga, ha a kereskedő nem vesz fel jegyzőkönyvet, illetve nem a jogszabályban előírt módon teszi azt meg.
Ha a vásárló nem ért egyet a kiadott szakvéleménnyel, és tovább kíván küzdeni, akkor más forrásból, saját költségén kell szakvéleményt beszereznie. Ha a két szakvélemény véletlenül ellentétes, akkor a Békéltető Testület bíróságként eldöntheti, kinek van igaza. A bátrabbak maguk is elláthatják saját jogi képviseletüket, a bátortalanabbaknak azonban ajánlott a békéltető testülettel való kapcsolatfelvétel, hiszen ha a kereskedővel nem sikerül megegyezni, előbb-utóbb úgyis hozzájuk kerül az ügy.
A vevőre vonatkozó jog csak arról rendelkezik, hogy hibás teljesítés esetén kérheti az elégedetlen az áru kijavítását vagy kicserélést. (A pénzét nem!) A kulcsszó a "hibás teljesítés", ami hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy a megadott tájékoztatás szerinti, rendeltetésszer? használat ellenére esett meg a hiba. Az első csörtében tehát az kerül napirendre, valóban hibás teljesítés áll-e fenn. Ha ezt megnyertük, akkor követelhetjük a kárpótlást az imént leírt módokon. Ha ez teljesíthetetlen vagy a kereskedő megtagadja, akkor megfelelő árleszállítást kérhetünk, vagy elállhatunk a szerződéstől, azaz a vásárlástól. Ez esetben kaphatjuk vissza pénzünket.
2005. 12. 09. (IX/49)
