Járai Zsigmond 15 pontja számos esetben egybecseng a közgazdász szakma és a kormány szándékaival, célkitűzéseivel, ám több esetben egyenesen megdöbbentőnek nevezték az elemzők. A jegybankelnök úgy véli, elérhető, sőt szükséges is az államadósság teljes felszámolása. A kölcsönök visszafizetése ugyanis erkölcsileg kifogásolható, mivel a terheket a jövő generációjára tolja, és gazdasági problémákat okoz. "Ha igazán versenyképesek akarunk lenni, saját magunk számára sokkal szigorúbb követelményeket kell kitűzni, mint a maastrichti kritériumok" – fogalmazott. A volt pénzügyminiszter a költségvetéssel kapcsolatban is szigorúan fogalmaz. Mint cikkében írta, "az államháztartás legfeljebb csak a gazdasági visszaesés idején lehet deficites, amelyet a növekedési években azonnal pótolni kell. Ha pedig a költségvetési hiány nem teljesül, a pénzügyminiszternek le kell mondania" – fogalmazott. Hozzátette: "A költségvetést az Állami Számvevőszéknek és egy független bizottságnak kellene felülvizsgálnia, a bevételeket nem lehet felül-, a kiadásokat pedig alultervezni." A közgazdász szakma leginkább ezeket a pontokat támadta, elsősorban életidegensége és szakmaiatlansága miatt. Egyetértettek viszont a túlburjánzott – ahogy Járai fogalmazott az Osztrák–Magyar Monarchia és a szocializmusból örökölt értelmetlen – bürokrácia leépítésével.
A Pénzügyminisztérium nem óhajtotta kommentálni a jegybankelnök állásfoglalását, javaslatait. Nem csak a közgazdász szakma élt bírálattal azonban Járai elképzeléseit illetően, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az elnök saját véleményének, és nem a testület álláspontjának tartja a leírtakat.
2005. 08. 19. (IX/33)
