Joachim Gauck, a Stasi volt vezetője (jobbra) és Wolfgang Thierse, a Bundestag elnöke a Stasi iratraktárában. Van hova mutogatni Fotó: Reuters
Németországban az újraegyesítés után nagy hangsúlyt fektettek a közélet megtisztítására az egykori NDK-s ügynökök és pártfunkcionáriusok hadától. Erre annál is inkább szükség volt, mivel a Stasi a KGB után a keleti blokk legkeményebb titkosszolgálata volt. Több száz azoknak az áldozatoknak a száma, akiket az NDK-s titkosszolgálat likvidált. A gyilkosságok zömében Berlinben történtek még a hatvanas években, de a Stasi sok kivégző akciót hajtott végre nyugaton is, főleg a hajdani NSZK-ban.
A kelet-német cégeket az újraegyesítés után szinte kivétel nélkül felvásárolták a nyugat-német vállalatok. Az addigi vezetőket leváltották, illetve mellőzték; és hosszú évekig vezető pozícióban csak nyugatról jött üzletemberek lehettek Németország keleti részén is. Ez meglehetősen megalázó volt a kelet-német értelmiség számára, azonban le kellett nyelni a békát. A pénz nyugatról jött, és a nyugati vezetők meg voltak győződve keleti kollégáik alkalmatlanságáról, egyedül a fiatalabb generáció képzésében és felnövekedésében látták a jövőt. Persze az egész keleti blokk hasonló cipőben járt, csak más kelet-európai országokban nem volt a szocializmus által érintetlen rész, ahonnan tőke és szaktudás szabadon áramolhatott volna be. Az alapos tisztulás ellenére még a mai napig sorozatosak a Stasi exembereinek a botrányai. A Berliner Zeitung cikkében közölte, hogy a német állam bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy a magyar rendszerváltás idején gyanús pénzmozgások voltak a Magyar Nemzeti Bank és a hajdani Külkereskedelmi Bank NDK-s ügyfeleinek számláin. A pártvagyonokat felügyelő független német szervezet éles kritikával illette a magyar bankrendszert, hogy mindeddig semmit sem tett az NDK kommunista pártjának, a SED-nek eltűnt 100-200 millió márkája ügyében. Gerhard Schröder német kancellár legutóbbi budapesti látogatásakor ígéretet kapott Medgyessy Pétertől az eltűnt eurómilliók kinyomozására. Ennek kapcsán vizsgálóbizottság alakul a két ország pénzügyi államtitkárainak vezetésével. A vizsgálat elsődleges célja egy bizonyos Günter Forgberg egykori NDK-s üzletember és Stasi-ügynök Exportcontact nev? cégének tisztázatlan ügyeire fényt deríteni. Forgberg cége sok országban jelen volt, az exügynök valószínűleg ezt kihasználva mentett ki 100-200 millió márkát a rendszerváltás zavaros időszakában Budapesten keresztül svájci és lichtensteini bankszámlákra. Forgberg a pénzt többek között spanyolországi ingatlanokba fektette. Az exügynök sokéves bujkálás után jelenleg Németországban tartózkodik.
A Forgberg-ügynél talán még kellemetlenebb a 2012-es olimpia német pályázatának előkészületeit érintő botrány. A Die Welt rangos német lap szerint Dirk Thaerichen, a Lipcse 2012 GmbH. vezetője, aki az előkészületek főszervezője, az NDK egykori állambiztonsági alkalmazottja volt. Thaerichen az állambiztonsági tevékenységét nem tagadja, viszont állítja, hogy a hírhedt Stasinak nem volt tagja. Számos nyilatkozat született az ügyben, Michael Beleites egykori Stasi-alkalmazott szerint "egy ilyen befolyásos pozícióban egy exügynök sokat árthat Németország nemzetközi megítélésének."
A Stasi-ügyek egész sora vár még kivizsgálásra, a múlt nyomasztó örökségétől való szabadulás még minden bizonnyal évekbe telik Németországban.
2003. 12. 19. (VII/51)
