Magyarországon a lobbizás még nincs szabályozva, ugyanakkor széles körben élnek
vele politikusok, gazdasági szakemberek. A végzettekre vár majd az a feladat, hogy aktív
szerepet játsszanak a lobbival kapcsolatos szabályok megalkotásában. Meg kell majd határozni,
hogy hány szervezet folytathat érdekérvényesítő tevékenységet, ezek milyen
jogokkal rendelkezzenek, illetve hol szólalhatnak fel – tájékoztatta lapunkat Sándor
Péter, a szakbizottság titkára. Elmondása szerint sok ember negatív tartalmat társít
a lobbizáshoz, annak ellenére, hogy annak valódi alapja a kommunikáció: a különböző
csoportok informálni akarják tevékenységükről, annak fontosságáról a képviselőket.
Azt azonban, hogy az érdekérvényesítés folyamata legitim-e, vagy sem, egyelőre csak
morális alapon lehet eldönteni.
A négy félévből álló képzésben államilag elismert felsőfokú végzettséggel
rendelkezők vehetnek részt, az órákra hetente egy napon kerül sor. A kurzusra október
31-ig lehet jelentkezni – az első félévi tandíj 211 ezer forint.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2000. 10. 28. (IV/44)
