Magyarországon a lobbizás még nincs szabályozva, ugyanakkor széles körben élnek
vele politikusok, gazdasági szakemberek. A végzettekre vár majd az a feladat, hogy aktív
szerepet játsszanak a lobbival kapcsolatos szabályok megalkotásában. Meg kell majd határozni,
hogy hány szervezet folytathat érdekérvényesítő tevékenységet, ezek milyen
jogokkal rendelkezzenek, illetve hol szólalhatnak fel – tájékoztatta lapunkat Sándor
Péter, a szakbizottság titkára. Elmondása szerint sok ember negatív tartalmat társít
a lobbizáshoz, annak ellenére, hogy annak valódi alapja a kommunikáció: a különböző
csoportok informálni akarják tevékenységükről, annak fontosságáról a képviselőket.
Azt azonban, hogy az érdekérvényesítés folyamata legitim-e, vagy sem, egyelőre csak
morális alapon lehet eldönteni.
A négy félévből álló képzésben államilag elismert felsőfokú végzettséggel
rendelkezők vehetnek részt, az órákra hetente egy napon kerül sor. A kurzusra október
31-ig lehet jelentkezni – az első félévi tandíj 211 ezer forint.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2000. 10. 28. (IV/44)
