Szemmel láthatóan a vezető tagállamok figyelme az elmúlt időszakban a nemzetközi
versenyre koncentrál, és nem a bővítés felé fordul. Szakértők szerint van
politikai esélye annak, hogy 2005 előtt néhány országot, köztük Magyarországot
felvegyenek az unióba. Számunkra az lenne kedvező, ha más fejlett országokkal egy időben
ugyan, de lehetőleg nem a lengyelekkel együtt csatlakozunk az európai közösséghez.
Kiss Judit szerint nem titok, hogy az uniós bürokraták halogatása elsősorban
Lengyelországgal kapcsolatos, hiszen hatalmas agrárpiaccal rendelkezik, s ennek befogadására
jelenleg nem képes az EU. Az unió bővítését illetően kiújultak a német–francia
ellentétek: a franciák erősen féltik az agrárpiacaikat, a németek viszont támogatják
a lengyelek felvételét.
A kutató úgy látja, hogy azért is halogatják a bürokraták a dátum pontos kijelölését,
mert egyrészt az intézményi rendszer nem befogadóképes, másrészt azért, mert arra
várnak, hogy az elhúzódó csatlakozás miatt elkezdjék egymást okolni, egymásra
mutogatni a jelölt országok, s ezt a purparlét okként feltüntetve további engedményeket
próbáljanak kicsikarni. "Aki szálkát keres, az biztos, hogy talál is" – öszszegezte
nem túl népszerű álláspontját Kiss Judit. Magyarország gyakorlatilag már felkészült
a csatlakozásra, nem a mi hibánk, hogy nem az eredeti menetrend szerint haladnak az események.
A kutató szerint abban az esetben lesz több nyertese az integrációnak, ha Magyarország
minél előbb és minél kevesebb felkészült országgal együtt csatlakozik az EU-hoz.
Vesztesei lesznek a fogyasztók a megemelkedő termelői árak miatt, kárt szenvedhet a
belső piac a vámok megszűnése okán. Várhatóan vesztesek lesznek azok a termelők
is, akik nem tudnak részesülni az EU-támogatásokból. A nyertesek azok lesznek, akik
az emelkedő termelői árakból és az állami támogatásokból profitálni tudnak,
valamint az uniós piacot kiszolgálni képes kereskedők.
2000. 09. 23. (IV/39)
