Egy tál étel, és más semmi... Fotó Somorjai László
Az elnök szerint a jelenleg is hatályban lévő törvény szerinti, 19 százalékos
nyugdíjemelésre megvan a lehetőség, hiszen 1998-ban a járulékfizetők béremelések
folytán ezt a pluszt már befizették. Meggyőződése, hogy itt politikai döntésről
van szó.
Amíg nem sikerül tárgyalásokat kezdeniük a kormánnyal, addig is több nagygyűlést
terveznek. Eddig hozzávetőleg 350 ezer aláírást gyűjtöttek, amit petícióként nyújtanak
be az országgyűlés elnökének.
A Kamara nehezményezi, hogy 21 ezer forintos nyugdíj alatt átlagban 700 forintot veszít
a járadék az értékéből. De a nyugdíjak differenciált emelését is jogellenesnek
és alkotmányellenesnek tartják. Ezt azzal indokolják, hogy a 45 szolgálati évet
ledolgozott és jelentősen több járulékot fizetett nyugdíjas rovására emelik például
a 15 évnél is kevesebb szolgálati idővel rendelkező nyugdíjas havi ellátását. Ez
utóbbi is komoly problémát jelent, de javaslatuk szerint ezt a kormánynak szociálpolitikai
kategóriaként kell kezelnie, és a központi költségvetésből kell finanszíroznia.
Az Országgyűlés hétfői ülésén megkezdődött a jövő évi nyugdíjemelés ügyének
általános vitája. Ennek során Harrach Péter szociális és családügyi miniszter
expozéjában nyomatékosította, hogy minden nyugdíj megőrzi a reálértékét, közel
kétmillió ember számára pedig növekszik az ellátás mértéke. A kormány a
differenciált emelés híve. Ez azt jelenti, hogy az 1999 januárjától járó időskori
ellátás legkevesebb 11 százalékkal, de legalább havi 3500 forinttal növekedne. A 13
700 forint alatti nyugdíjak 25,5 százalékkal nőnek, a 13 700 és 31 800 forint közöttiek
3500 forinttal, a 31 800 forint felettieket pedig a jövő évi várható inflációval
azonos mértékben, 11 százalékkal növelik.
A Nyugdíjasok Országos Kamarája tárgyalni szeretne Harrach Péter miniszterrel a törvénymódosítás
végleges lezárása előtt, de ez a kezdeményezésük mindezideig nem talált viszonzásra.
Ezért levélben fordultak a kormányhoz, melyben kérik a honatyákat, hogy a szavazáskor
vegyék figyelembe azokat a szakmai és jogi ellenérveket, amelyeket a jelenlegi nyugdíjtörvény
módosítási javaslata ellen sorakoztattak fel.
A nyugdíjasok többsége a mai TB-rendszerhez tartozik. A Kamara véleménye szerint, ha
a kormány továbbra is így áll a nyugdíjakhoz, akkor veszélybe kerülhet a társadalombiztosítás
intézménye, mert elfogy az aktív járulékfizetők száma, akik a pénzüket inkább a
nyugdíjpénztárakba fogják befizetni.
Mindezen túl, amennyiben a közeljövőben a köztisztviselők és a közalkalmazottak
demonstrációt tartanak, akkor csatlakoznak hozzájuk, s ha nem érik el a céljukat, az
Alkotmánybíróságra is elmennek - jelentette ki Mihalovits. Közel 3 millió nyugdíjasról
van szó, és a nyugdíjbiztosító adatai szerint több százezren lehetnek olyanok,
akiknek járadéka nem éri el a minimális nyugdíjat. Az idei januári adatok szerint 5
ezer forint alatti nyugdíjat vagy járadékot kaptak csaknem hétezren, tízezer forintnál
kevesebbet pedig több mint 160 ezer embernek postázott a biztosító. 10-15 ezer forint
közötti nyugellátást 430 ezren kaptak.
1998. 11. 28. (II/48)
