hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az internet teste
A mélytengeri adatkábelek biztonsága

Egymillió kilométernyi optikai kábelt fektettek le eddig a tengerfenékre, ezeken keresztül fut át adataink 99 százaléka,a Facebook-poszttól kezdve a banki utalásokig. Mégpedig kevesebb idő alatt, mint ahogy lenyomjuk az enter gombot.

Európa és Amerika ezennel kapcsolatba lépett. Dicsőség a magasságos Istennek, a földön békesség, az emberekhez pedig jó akarat!“ – ezt üzente Viktória királynő az Egyesült Államok elnökének, miután 1858. augusztus 16-án Írország és Új-Fundland között lefektették az első transzatlanti kábelt. Bár a közel négyezer kilométer hosszú és több száz tonnás, ujjnyi vastag rézvezetéken át küldött jelet az amerikai oldalon nehéz volt dekódolni, a tizenhét órás, szakadozó üzenetváltás után London lakossága már lelkesen olvashatta a Fehér Ház aznapi közleményét: „Az atlanti távírórendszer az Ég áldása a nemzetek örök békéjének és barátságának a biztosítására. A gondviselés eszköze a vallás, a civilizáció, a szabadság és jog világméretű terjesztésére“. A „tudomány csodája“ végül azonban nem sokáig üzemelt, mivel a hatalmas távolság áthidalásához szükséges nagyfeszültség, valamint az óceán mélyének zord körülményei kikezdték a kábel vékony burkolatát, ami miatt a két kontinens között egy hónap után már meg is szakadt a kapcsolat.

Behálózták a tengereket

A történelmi pillanat miatt érzett eufória mégsem volt alaptalan, az első lassú és kimaradozó adás-vétel után hét évvel az Atlanti-óceánon már sikerült egy stabil és folyamatos távíróvonalat kiépíteni. A huszadik század fordulójára már össze lett kötve a Föld majdnem minden fontosabb nagyvárosa, a diplomaták és befektetők azonnali üzenetet tudtak küldeni Dél-Amerikától a Távol-Keletig, Afrikától Indiáig, sőt a század fordulóján már megindultak a tervek a Csendes-óceán átszelésére. Az „örök sötétségben“ nyugvó morzevonalak mellé a múlt században már telefonvonalakat is fektettek, majd a nyolcvanas évektől jött a kommunikációs globalizmus igazi áttörése: az optikai kábel. Ebben már nem elektronok, hanem fotonok száguldanak – akár a fénysebesség 99,7 százalékával – így a mondjuk Japánban beküldött lézersugár néhány tizedmásodperc múlva már Kaliforniában villan föl. A másodpercenként félmillió, vagy még több fény­impulzus erejének megőrzését az teszi lehetővé, hogy a rendkívül vékony üvegszálban a sugarak úgy tudnak cikázni, hogy nem nyelődnek el a visszapattanáskor, ezért ugyanazzal a fényerővel lépnek ki, mint amekkorával az óceán túloldalán beküldték őket. Mintha csak egy zseblámpával el tudnánk világítani Londontól egészen New Yorkig, le-föl kapcsolásával pedig üzeneteket küldenénk.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!