Az ember kezd eggyé válni az általa megteremtett technológiával. Ha már nemcsak a zsebünkben, hanem a kezünkön (okosórák, pulzus- és lépésmérők) és nemsokára az arcunkon (Google Glass, Microsoft Hololens, Magic Leap) is az internetet fogjuk hordani, akkor elmondható, hogy kialakulóban van egy világméretű technológiafüggőség. Nemcsak használjuk és értékeljük, de már szeretjük is az eszközeinket. Androidosok és iPhone-osok egyaránt bigottak vagyunk a készülékeinkkel kapcsolatban.
Las Vegasban idén júniusban egy férfi összeházasodott a mobiltelefonjával. „Az emberek hihetetlen mértékben kötődnek a telefonjaikhoz. Mindig együtt vannak. Napi 24 órát töltenek el egymás társaságában. Együtt fekszenek, együtt kelnek. Amikor az ember felébred, ez lehet az első dolog, amit kezébe vesz” – mondta a ceremóniát levezető lelkész. Persze egy telefonnal összeházasodni szélsőséges eset – mégis, vajon hányan tudnánk egy napot, egy hetet vagy egy egész hónapot kibírni az okostelefonunk nélkül?
Ki nem látott már olyat, amikor valaki ráütöget a zsebére, majd megnyugszik és elmosolyodik, hogy a helyén van a mobilja. Vagy ki ne tapasztalta volna a „fantomvibráció” jelenséget, amikor úgy érzünk rezgést a zsebünkben, hogy a telefonunk nincs is benne…
2016. 11. 04. (XX/44)
