Lehetne erre azonnal kérdéssel is válaszolni, miszerint: ki mondta, hogy a képregényeknek ez a célja egyáltalán? Spoiler: a képregények megszületésének célja a kezdet kezdetén nem ez volt.
Az 1799-ben Genfben született Rodolphe Töppffer svájci tanárt tartják a képregény atyjának, aki először diákjait szórakoztatta azzal, hogy illusztrációkat készített a tananyaghoz. Mivel nagy sikere volt a fiatalok körében, 1827-ben elkezdte megalkotni, majd 1837-ben ki is adta a világ első képregényfüzetét, mely 30 lapból állt, oldalanként 1–6 képkockából. 1842-ben lefordították, s az Egyesült Államokban is megjelent.
Ezzel párhuzamosan, 1825 és 1826 között létezett egy folyóirat, a The Glasgow Looking Glass. Ez volt az első tömeggyártású kiadvány, amely képekkel mesélt el történetet, így tekinthetjük a legkorábbi képregénynek. Ez a lap a skóciai politikai és társadalmi életet gúnyolta ki, ismert figuráit az akkori életnek, vagyis a célja nem az volt, ami a képregénynek, de a formájuk mégis megegyezik. Egyesek szerint a Lascaux-i barlangrajzok és az egyiptomi hieroglifák az ősei a rajzokkal mesélt történeteknek – ezeknél azonban még nem volt szöveg.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.10.25. (XXIII/43)
