„Jellemezze Baradlay Ödönt!” – utasította a másodjára választott papírcsík,
és mivel mostanra már a bizottság is feladata magaslatán állt – illetve ült –,
vagyis odafigyelt az érettségizőre, a jelölt kénytelen volt a szabályoknak
megfelelően, hangosan felolvasni a feladatot: „Jellemezze Baradlay Ödönt!” –
mormogta kelletlenül Váradi, miközben agyát elöntötte a méreg: – Ki a bánat az a
Baradlay Ödön? – gondolta, ám még mielőtt erősödő indulatai szavakká formálódtak
volna, kapcsolt. Eszébe jutott, hogy az első tételt minden magyarázat nélkül
visszaadhatja a diák, és kérhet helyette másikat.
Így is lett, Baradlay Ödön visszakerült az asztalra, Váradi keze pedig rövid
matatás után kiválasztotta a harmadik tételt. Bárcsak ne tette volna! A
papírcsíkon ugyanis ez állt: „Jellemezze a Baradlay családot!”
Ekképpen nem szerzett érettségi bizonyítványt Váradi György, bár az is igaz,
ennek ellenére nyugdíjazásáig vezető állásban maradt. Kamionsofőr volt.
A fenti, színigaz történet annak kapcsán jutott eszembe, hogy május 7-én
kezdődnek az idei érettségi vizsgák.
Sok sikert, srácok!
2007. 05. 04. (XI/18)
