Mivel az egyes városrészeknek sincsenek neveik, az esetleges sürgős orvosi beavatkozáskor értékes perceket veszítenek az orvosok, míg lokalizálják a beteg vagy sérült helyét a városban. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az utóbbi években a vidéki lakosság beáramlásával egyre több illegális ház is felépült. A kormány ugyan elfogadott egy törvényjavaslatot az utcák mielőbbi elnevezésére, gyakorlatba ültetését azonban – a szó szoros értelmében vett – politikai csatározások hátráltatják. Egyes esetekben a városrendezési gyűlések székdobálásokkal érnek véget, mert a baloldali politikusok egy volt kommunista diktátornak, a jobboldaliak egy, az előző rendszerben nemkívánatos költőnek szeretnének utcanévvel emléket állítani. Amennyiben Albánia tervezi az EU-hoz való csatlakozást, pontos népszámlálási adatokkal kell rendelkeznie, amelynek kivitelezése azonban pontos lakcím nélkül kétséges. (AFP)
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »