Az ezeket az adatokat nyilvánosságra hozó felmérés nem tartalmazza a lakásárakat. Az is kiderül, hogy a rangsorban elfoglalt hely ellenére, a londoni lakosok kevésbé érzik magukat tehetősnek, miután kifizették az albérletet vagy a jelzálogot. Azok a londoni párok, akik Párizsba utaznak egy-egy romantikus hétvégére, felfedezhetik, hogy ugyan a kukoricapehely olcsóbb Londonban, ám egy üveg bor háromszor annyiba kerül, mint Párizsban. Az erősödő euró megemelte a megélhetés költségeit Európában. A felmérés az árakat az Egyesült Államokban érvényes árakhoz viszonyította, a New York-i árakat véve alapul. A legolcsóbb európai város Románia fővárosa Bukarest, amely a száztizennegyedik helyet foglalja el a rangsorban. Az itteni megélhetés negyven százalékkal kevesebb pénzt emészt fel, mint a harmadik helyen álló Oslóban. A ranglistát továbbra is Japán vezeti: a világ két legdrágább városa Tokio és Oszaka. Előkelő első és második helyüket tizenkét éve rendületlenül őrzik. Az iráni főváros, Teherán ugyancsak ragaszkodik pozíciójához, lévén továbbra is a világ legolcsóbb városa. (Reuters)
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »