A műsorba bekerült tizenhat játékost telefonos voksolás útján szelektálják a nézők. A decemberig tartó show döntőjének nyertese ezek után a tévécsatorna számlájára kampányolhat, amennyit csak tud. A kultúrkritikusok attól félnek, akárki is szerzi meg az "emberek jelöltje" címet, nagy eséllyel megnyeri a 2003-as választásokat. A parlamenti jelölteknek ugyanis mindössze százhuszonötezer szavazatra van szükségük ahhoz, hogy széket kapjanak a házban, ami a televízió nézettségi arányának egy százalékával egyezik meg. Ami még ennél is félelmetesebb, hogy az argentin választási szisztéma sajátosságából fakadóan a tévés jelölt tizenkét fő erejéig saját maga nevezhet ki munkatársakat a parlamentbe. (Newsweek)
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »