A játék szabálya egyszer?: óriásit kell dobni a törpével, aki a legmesszebbre hajítja, az nyer. Franciaország közigazgatási bírósága 1995-ben tiltotta be a diszkók környékén elterjedt szokást, hogy a szórakozó fiatalok pénzért – a súlylökés egyik válfajaként – törpéket dobálnak. A kisnövés? emberek az alkalomra a landolás keménységének enyhítése végett bukósisakot és védőöltözetet vesznek fel, a különleges ruha felsőrészén pedig kis fogantyút alakítottak ki a hatékonyabb dobás érdekében. Wackenheim az ENSZ emberi jogi bizottságához beadott keresetében azt hangoztatta, hogy a francia bíróság személyiségi jogait csorbította a tilalommal, és megfosztotta őt kereseti lehetőségétől. A tizennyolc emberi jogi szakértő bevonásával működő bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a francia taláros testület nem sértette meg a törpe mutatványos "kisebbségi" jogait, sőt, a törpedobálás betiltása "szükséges volt a közrend védelme, illetve az emberi méltóság érvényesítése szempontjából". (stop.hu)
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
2002. 10. 04. (VI/40)
