Nem véletlen, hogy már Mátyás király is feltette a fogas kérdést: "Mennyi még a harminckettő?" Vitalitásunk megőrzéséhez nagyban hozzájárulnak, kommunikációnk során szemmel látható szerepük van, rekonstrukciójuk pedig súlyos anyagi terheket jelenthet, ha nem figyelünk oda. A fogászati rendelőkben ma már sok csodára képesek, de a dolog igazán a hétköznapok száj- és fogápolásán múlik – hangsúlyozza Dr. Szerecz László, a Profident non-stop fogászati centrum orvosa A fogzománc tulajdonképpen egy mészmódosulat. A mész savas közegben, 5,5-ös Ph-nál kezd oldódni. Amikor például az édességek lebomlanak a szájban, savas lesz az egész szájüreg, ahogy az a reklámból is jól ismert. Ekkor megkezdődik a zománc felületén a mészkristályok kioldódása. Gyakorlatilag minden étkezéskor megindul ez a folyamat, de normál esetben a nyál elmossa az egészet, és újra visszaáll a normális semleges érték: a nyálból visszarakódnak a mészkristályok. A rágás például elősegíti ezt a mosófunkciót, mivel serkenti a nyálelválasztást, különösen a rostos anyagok rágása, amely egyúttal leszedi a fogakról a lepedék egy részét is. Az "ántivilágban" az mentesítette az egyszer? halandót a fogmosástól, hogy rengeteg rostosat rágott. Manapság az egész napos eszegetés, főleg ha édességről van szó, azért káros, mert ilyenkor kimarad a pihenőfázis, csak az oldódás lép fel, aminek aztán fogszuvasodás a következménye. A fogmosás célja a foglepedék eltávolítása. Erre naponta legalább kétszer mindenkinek van lehetősége. Az Orbit rágógumi és társai ezt csak kiegészíthetik. A technikát tekintve sem a TV-maci a mérvadó. Az oktatóképekről talán ismert, helyesen végzett körkörös mozgatás egyben a fogínyt is masszírozza, javítva a vérellátását. Minden külső-belső fogfelületet érinteni kell, mivel a lepedék is alapos: mindent belep. Nem érdemes elkapkodni – az eltöltött percek évek múlva még ép fogak formájában mosolyoghatnak vissza ránk. Ha jól csináljuk, tökéletesen megtartható a szájhigiénia. A fogkefének ne legyen túl nagy feje, a sörtevégek legyenek lekerekítve. Általában a közepes keménység? az optimális. A formája, a nyélhajlítás a divat szerint változik. A fogkrémeket illetően a fluoridos a jó. De egyébként összetételük gyakorlatilag azonos. A szájvíz csak egy kiegészítő, a fogmosást nem pótolja. Persze többféle van, köztük olyan is, amelyik a foglepedéket lazítja fel. Vannak gyógy-szájöblítők, szájfertőtlenítők, például a Corsodyl, Clorhexamed, amelyek nagyon jók, és bizonyos esetekben szükség van rájuk szájfertőzésnél vagy más hasonló esetekben, de semmiképpen sem általános használatra. Mikor a lepedék a fogon marad, akkor a nyálból a mészkristályok nemcsak a zománcra rakódnak vissza, hanem erre a lepedékre is, és ebből képződik a fogkő. Ez úgy előzhető meg, hogy a lepedéket napról-napra eltávolítjuk. Amikor azonban a fogkő kialakult, azt fogkefével már nem lehet ledörzsölni, hanem le kell szedetni. Ehhez járul a rendszeres ellenőrzés. Felnőtteknél legalább évente, fiataloknál pedig félévente javasolt, így a romlás már kezdeti fázisában tetten érhető. A fogínysorvadás is a lepedékre vezethető vissza. Leegyszerűsítve úgy lehet elképzelni a lepedéket, mint egy nagy hálót, amely baktériumok milliárdjaival van tele. Ha ez folyamatosan rajta van az ínyszélen és az ínyen, gyulladást vált ki. Első lépésben ez egy egyszer? ínygyulladás, ami még visszafordítható. Későbbiekben aztán az egész gyulladási folyamat a mélybe húzódhat, a fognyaknál az íny elválik a fogtól, tasakok képződnek, és a fogágy pusztulni kezd. Egyre kisebb lesz a fogat tartó rész, így a fog egyre inkább mozgathatóvá válik. A manapság divatos fogfehérítésről megoszlanak a vélemények. A fog eredeti színe szép. Persze van olyan eset, amikor ez nem így van: például a fogfejlődés időszakában egyes anyagok a fogba épülve csúnya, természetellenes színt eredményezhetnek. Lehet ennek a zománc fejlődési rendellenessége is oka. De elszíneződhet az elhalt, gyökérkezelt fog is, szürkés vagy szürkésbarna színe lesz. Ilyen esetekben indokolt a fogak fehérítése, a fogkőtől, elszíneződésektől való letisztítás pedig mindenképpen szükséges. Ami azonban a fog alapállományának színét megváltoztatja – ilyenek a különféle fogfehérítő gélek – az többet árt, mint használ. A normális, egészséges zománcot például a kávé nem színezi el, a fogkövet, a lepedéket viszont igen. Idősebb korban, ha valahol nagyon repedezett a zománc, ott esetleg be is ivódhat az elszíneződés, amely így állandóvá válik. Magyarországon világviszonylatban is igen magas a fogszuvasodások száma. Bár nem mondhatjuk, hogy általánosan jellemző lenne a korszer? fogápolás feltételeinek hiánya, mégsem alakult ki a szájhigiénia kultúrája – ami nem vezethető vissza kizárólag anyagi okokra. Az emberek tisztálkodással kapcsolatos szemléletének is meg kell változnia ahhoz, hogy előbbre léphessünk.