A gyógyvizek hatásmechanizmusával foglalkozó balneológia viszonylag fiatal tudományág, a gyógyvizek gyógyító hatását igazoló klinikai vizsgálatok ugyanis csak az elmúlt évtizedekben kezdődtek. A termál- és gyógyvizek a kémiai, fizikai és biológiai összetételük alapján fejtik ki jótékony hatásukat a különböző betegségekben: elsősorban a bennük oldott ásványi anyagok révén a bőrön keresztül szívódnak fel. A felszívódott ásványi anyagok bekerülnek a vérkeringésbe, a nyirokerekbe, ezáltal hatnak az idegrendszerre, erősítik az immunrendszert, és kedvezően befolyásolják a szervezet reakcióképességét is.
Míg általánosan azokat a föld mélyéről feltörő ásványvizeket nevezik termálvíznek, melyek hőmérséklete a 20 °C-ot meghaladja, addig nálunk - a bőség zavarában – csak a 30 °C feletti hőmérsékletű vizeket tartják termálvíznek. Ezek jó része ráadásul gyógyvíz, melyek meghatározott betegségekre vonatkozó gyógyhatását orvosi vizsgálatok bizonyították.
Az országban két fő tároló található: az egyik a Dunántúlon és Budapesten – ez zömében kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátot tartalmaz. A másik az Alföld alatt helyezkedik el, és konyhasós, alkalikus, jódos-brómos a vize. Ezen belül is gyógyvizeinket az alábbi különböző csoportokba lehet sorolni.
2018. 06.29. (XXII/26)
