Nem is tudtam, hogy zenész vagy, egyáltalán, hogy zenélsz. Mikorra nyúlnak vissza a szálak?
– Az elején szeretném tisztázni, hogy abban a formában, ahogy ezt értjük, én nem tartom magam zenésznek. Persze a szívemben egy kicsit mégis zenésznek érzem magam. De nevezzünk csak inkább, ahogy a barátaim hívnak, amolyan elektor kalandornak. (Nevet)
Hogyan kezdődött minden?
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »